Irodalmi Szemle, 1969

1969/3 - Török Elemér: Három vers - Duba Gyula: Szabadesés (Regényrészlet)

Duba Gyula

sza^d eSf*s

IRészlet a szerző azonos című regényéből)

VIII.

1.

Reggel, alighogy megérkezett a szerkesztőségbe, hívatta a főszerkesztő. Arca ünnepélyes, mintha gyászbeszédet készülne mondani. S amellett magabiztos, mint az olyan ember, aki szent és nagy ügyet képvisel, és önmaga fontossága tudatában arra is vállalkozik, hogy kellemetlen dolgokat mondjon. Szavai, azon túl, hogy ő ejti ki őket, egy magasabb szintű közösség, egy elvi szempont szavai; megingathatatlan igazuk adja súlyukat.

— Végtelen kényes dolgot kell mondanom, Morvái! A G.-i járási bizottság tiltakozó levelet írt a földművelésügyi osztályt bíráló riportoddal kapcsolatban. Megalapozott és elvi jelentőségű levelet írtak, melyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Az elvtársak tiltakoznak a vádak ellen, és kivizsgálást kérnek.

— Milyen kivizsgálást?

— Az elvtársak azt írják, értesüléseidet kétes forrásokból szerezted, és elferdítetted a tényeket. Szerintük írásod rosszindulatú. Társadalomellenes szándékkal írtad...

Morvainak semmi sem jutott eszébe a mentségére, megnémult, és nézte a főszerkesztőt. Végül ennyit mondott:

— Az igazat írtam.

— Az elvtársak szerint nem! — A főszerkesztő hangja megkeményedett, és ellenséges színezetet öltött, mintha jelen volnának azok az elvtársak, és erre helyeslően bólogatnának: így kell, ezen a hangon kell beszélni Morvaival...

Morvaiban lassan éledt fel és erősödött a dacos indulat. Konfliktusos helyzetekben rendszerint utólag jutott eszébe, mit kellett volna mondania, hogyan kellett volna cselekednie. Magányában utólag inzultálta rosszakaróit és ellenségeit, akik megbántották, s ő a megbánást tanácstalanul elviselte.

— Többen olvasták a riportot... Többek között te is, főszerkesztő elvtárs!

— De te írtad ... te voltál a helyszínen... — A főszerkesztő hangja úgy változott, mint a kaméleon színe, most barátságosan rábeszélte és jóságos, szinte kérő volt: ismerd már el, te balga Morvái, hogy mindenről te tehetsz ...! Morvái látta rajta, hogy kellemetlen neki a négyszemközti beszélgetés, a főszerkesztő még azt mondta kissé zavartan és egy pillanatra Idegesen: — Délben szerkesztőségi értekezletet hívunk össze, és beszélünk a dologról. Addig gondolkozz!

Mirőlvgondolkozzam? — kérdezte önmagától Morvái a szobájában, az íróasztala mellett. Az élet nem lehet ilyen egyszerű. Az élet ennél bonyolultabb... Két hete kérdezte apám, hogy mit tennék, ha már nem lenne rám szükség. Képtelenség. Ilyen sematikus drámaíró az élet? Nagyon kezdetleges meseszövés ...