Irodalmi Szemle, 1969
1969/2 - DISPUTA - Dénes Imre: Folyóiratszemle: NOVEL
folyóiratszemle NOVEL Kezembe került a nálunk nemigen ismert és nehezen megszerezhető Novel: A Fórum on Fiction (A regény: A prózalrás fóruma.] című amerikai folyóirat egyik száma (I, 2). Nem lesz talán érdektelen, tartalmát tekintve mindenképpen megérdemli, hogy ejtsünk róla néhány szót. A Brown University patronálásában évente háromszor jelenik meg — ősszel, télen és tavasszal. Főszerkesztője Edward Bloom, szerkesztői Park Honan, Mark Spilka, Graham Falconer, John Gilbert, David Lodge és Wayne Booth — hogy csak a nevesebbeket említsem. Recenzensei közül Frank Durand az idegen irodalmakkal, Georg Monteiro pedig az angol nyelvű irodalmakkal foglalkozik. A lapnak egyébként sok külföldi tanácsadója is van, minden jelentősebb nyelvterület képviselőjével találkozhatunk közöttük. (A franciát például Michel Bútor és Vercors reprezentálja.) A lap egy-egy számának terjedelme körülbelül száz oldal. A folyóiratban az informatív és a kritikai jelleg dominál, mindkét témakör a szépprózára — a hazaira s az idegen nyelvűre irányítja figyelmét. A folyóirat főleg esszéket hoz, mindig bemutatja a közölt írások szerzőit, s bőven foglalkozik a frissen megjelent és neves kritikusok által ismertetett vagy recenzált művekkel is. Úgyszintén figyelemmel kíséri a hasonló jellegű folyóiratokban vagy könyv alakban megjelenő s a prózaírás elméletével foglalkozó munkákat. Maga a Novel is gyakran közöl ilyen jellegű írásokat, de a szerzők is helyet kapnak benne, akik ezúton válaszolhatnak az őket illető bírálatra. A folyóirat igen nagy jelentőséggel bír, többek között azért, mert szerkesztő bizottsága neves kritikusokból és írókból áll, s mert csupán a szépprózával foglalkozik, lehetővé teszi az elmélyedést, s az adott tárgykörön belül a sokoldalúságot. Az is rangot biztosít neki, hogy a külföldi tanácsadók révén azonnali áttekintést tud nyújtani az idegen nyelvű irodalmak eseményeiről. A legutóbbi szám — amely 1968 telén jelent meg — a következő számunkra érdekesebb cikkeket tartalmazza: Wayne C. Booth, akinek A széppróza retorikája című könyve 1961-ben jelent meg, újból visszatér könyve témájához. Reagál az ellenvéleményekre, s igyekszik a saját nézeteit bizonyítani, magyarázni. Sok vád érte őt a „retorika“ fogalom használatáért a széppróza vonatkozásában — sokak szerint ilyenről talán szó sem lehet a művekben, mert vétene a műfaj sajátossága, a műfaj íratlan törvényei ellen. Wayne C. Booth szerint a „retorika“ fogalom az írói elképzelés átvitelének módjára vonatkozik; a módra, ahogyan az író világa találkozik az olvasó világával. Szerinte a mű minden esetben az író szócsövének tekintendő, egy mozdulatnak, egy kiáltásnak, egy fénysugárnak, amivel a szerző fel akarja hívni a figyelmünket valamire. A szónoki beszéddel is pontosan így van ez. W. C. Booth úgy vélekedett erről, hogy nemcsak az egész művet lehet szónoklatnak tekinteni, hanem az egyes epizódokat, sokszor az egyes mondatokat is. Szerinte el kell jutnunk arra a pontra, amelyen elfogadjuk, hogy nem tudunk semmit a szerző életéről vagy a mű tematikájáról, s hagyjuk, hogy a szerző világosítson fel bennünket mindezekről. Nézete szerint csak így tudjuk magunkat beleélni a szerző által teremtett helyzetbe, s így tudjuk megérteni a mű mibenlétét. Frederick W. Turner III. — Bemard Malamud The Fixer című regényét Ismerteti egy esszében, illetve elemzi az utat, amely már Malamud előző írásaiban arra mutatott, hogy egyszer el fog érkezni ehhez a témához, ehhez a regényhez. A The Fixer főhőse egy zsidó, egy mártír, egy tragikomikus figura, akinek elődeivel már Malamud korábbi műveiben is találkozhattunk. A regény mitikus jellegű, és vég nélküli történetnek kell
