Irodalmi Szemle, 1969

1969/2 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Kassa szerepe és hatása Kazinczy életében és életművében

Aphátiámat minden tsudálhatná."12 Egy másik levélben, melynek egy katolikus papnö- vendék-barátja, Döme Károly a címzettje, többek között arról ír, hogy az állását — mások példája nyomán — a katolikus hitre való áttéréssel megtarthatná, de ilyesmire nincs gusztusa. „Kálvinista Anyától származtam, és már most ebből másra térni sem nem akarok, sem illendőnek nem tartok." — írja. „A hivatalomtól tegnap vettem bútsút — folytatja. — Kassai Apátza Tanítóim tsaknem sírtak, ha bár Kalv. vagyok is. Férjfi Tanítóim férjfiúi komolysággal váltak-el."lz

Ami Kazinczy második kassai tartózkodása idején kifejtett Irodalmi tevékenységét illeti, erről egyrészt a kiadott művek és útnak indított folyóiratok, másrészt a már akkor nagy arányokban kibontakozott levelezés tanúskodik.

1788-ban jelent meg az a fordítása — Gessner Idylliumai, — melyet a horatiusi szabály szerint hosszú időn át csiszolgatott, alakítgatott, s csak azután bocsátott a nagy- közönség elé. Ezzel az irodalmi közvéleményben nagy tetszést kiváltó kötettel — és a folyóirataiban megjelent egyéb fordításaival — az elavult hazai irodalmi ízlés korszerűsítését és az európai irodalmi irányzatok és áramlatok (klasszicizmus, szentimen- talizmus, rokokó) meghonosítását akarta szolgálni. A gessnerí idilleket az öreg Ráday tanácsának megfelelően helyben nyomatta ki. „A ki nyomtatásnak leg jobb helye volna Kassa — írta Ráday —, minthogy az Úrnak vagy maga szeme előtt volna az nyomtatásban eshető hibáknak Árkusonként való meg-igazíttatása, vagy pedig azt ottan vala- melly ösmerőssére bízhatná.“14

Ugyancsak a kassai évek alatt készült el és 1789-ben Kassán jelent meg Kazinczy- nak a Bácsmegyey összveszedett levelei című munkája. Ezt egy német szentimentális regény (Kayser: Adolfs gesammelte Briefej szabad átdolgozásaként írta. A műfaji szempontból jelentéktelen átdolgozásnak az ad különös érdekességet— és értéket is —, hogy jól fel lehet ismerni benne azt a szalontársaságot, amelyben Kazinczy Kassán forgott, és azokat a társaságbeli hölgyeket (Kácsándy Zsuzsannát és Terézt, Radvánszky Terézt és Polyxénát), akiknek szenvedélyesen vagy játékos-irodalmias módon udvarol- gatott. A mű kassai hátteréről — melyet nagy vonásokban már a régi Kazinczy-iroda- lom feltárt — Szauder József A kassai „Érzelmek iskolája" című remek tanulmányában részletesen kidolgozott hiteles képet nyújt.15 Bőségesen szó esik itt arról az egyébként ismert tényről is, hogy Kazinczy egy miskolci szabadkőműves páholy tagja volt, és annak feloszlása után az úgynevezett Rózsa-rendbe lépett be. Ezt a bécsi eredetű mozgalmat a szabadkőművesség rokokószerű változatának lehetne tekinteni. A szabadkőműves mozgalommal ellentétben nő-tagokat is felvett, sőt őket részesítette előnyben. A kassai, illetve besztercebányai Helyi Rózsáknak Kazinczy említett nőismerősei is tagjai voltak.

Itt a Bácsmegyey kassai vonatkozásainak szomszédságában említhetők meg azok a kassai utalások és vonatkozások, amelyek Kazinczy ez időben folytatott levelezésében sűrűn előfordulnak. Az író Szlavóniában katonáskodó öccse, László — aki rengeteg levelet ír bátyjának, és néhányszor meg is látogatja őt Kassán — gyakran érdeklődik az itteni hölgyek és újságok iránt és „tsókolja a Kassaiakat“. Leveleiben szóba kerülnek a kassai orvosok is, akik közül egyik — a jóbarát Viczay József — a mi Kazinczynkat 1789 júniusában súlyos betegségből gyógyítja ki. Egy másik alkalommal Viczay doktor Kazinczy kérésére gyógykezelésben részesítette a Kassán diákoskodó Dayka Gábort, aki többek között olyan iskolatársakkal tanult itt együtt, mint a jakobinus mozgalomból később jól ismert Szentmarjay Ferenc és Szolárcsik Sándor. A Kazinczy számára garmadával érkező és többnyire magyar nyelvű levelek az akkori magasabb társaságbeli szokás szerint legtöbbször francia vagy latin nyelven — és eléggé körülményes módon — vannak címezve. Jóformán csak a kuruckodó Horváth Ádám ír magyar címzést a levelére: Kazinczi Ferencz úrnak, a’ Kassai tudomány-beli Megye Nemzeti Osko- láji királyi igazgatójának.

A levelezés nagyszerű képet nyújt Kazinczy sokoldalú irodalmi érdeklődéséről, esz12 Kazinczy Ferencz levelezése, II. köt. 187. o.

13 Uo. II. köt. 190. o.

14 Uo. I. köt. 123. o.

15 Szauder József: i. m., 90. o.