Irodalmi Szemle, 1969

1969/2

tudjuk: kereste a halált. Rimay János ilyen szókat ad a haldokló szájába:

Mit mondhatok? éltem Hol bátran, hol féltem,

Kedvvel, búval, panasszal.

Hol méltó vádlásban,

Több rágalmazásban,

Mert egész föld foly azzal. Vétkemben rettegtem,

Jóban örvendeztem S vigadtam az igazzal.

Szülőföldjén, a Kriváň alatt, Hibén temették el első valóban nagy költőnket, Balassi Bálintot.

OZSVALD ÁRPÁD

Zöld erdő harmatát, Piros csizmám nyomát,

Hóval lepi be a tél, Hóval lepi be a tél...

Pozsony Balassi Idejében (egykorú metszet)

Az ifjú Balassi Bornemisza könyvébe írt bejegyzése

A pozsonyi Roland kút

Balassi pecsétje

h.

Fényképek:

© Csáder László