Irodalmi Szemle, 1969
1969/10 - FIGYELŐ - Fogarassy László: P. Nagy Péter: Püspöki mezőváros története
is keletkeztek. A XVI. századból ismerjük a csizmadia-varga, kovács-, bognár-, valamint a juhászcéhet. I. Ferdinánd király szabad évi vásárokat engedélyez. Az, hogy a szerző I. Ferdinándot osztrák császárnak nevezi, nyilvánvaló elírás, mert osztrák császárság 1804—1918 közt létezett, amíg I. Ferenc a német-római császári címet le nem tette, a Habsburgok alsó- és felső-ausztriai főhercegek (és nem császárok) voltak. Ugyancsak elírás, hogy az erdélyi fejedelemséget „bizonyos önkormányzati függetlenséget“ élvező területnek mondja. Erdély a török „védelem“ alatt szuverén állam volt, „bizonyos önkormányzatot“ pedig Havaselve (Oláhország) és Moldva élvezett. (Hasonló 1939—1945 közt a Szlovákia és a Cseh-Morva Protektorátus helyzete közti különbség.) Püspöki hanyatlása akkor kezdődik, amikor Bocskay, majd Thököly hadai végigpusztítják a Csallóközt. 1683-ban tönkreteszi a török, 1704-ben pedig a császáriak dán segédcsapatai. Püspöki asszony volt gróf Pálffy János császári hadvezér kémnője, aki a kurucokról szerzett híreivel hozzájárult az 1708. évi trencséni kuruc vereséghez. A török—kuruc—labanc világ idején elpusztult csallóközi községek közé tartozik Püspöki környékén Hetény, más települések lakossága és jelentősége csökken. Csöllére a szerző szerint már Bocskay hajdúinak dúlása után, majd 1683-ban jöttek német telepesek, 1720 előtt (tehát a nagy pestisjárvány után) került német lakosság Dénesd, Torcs, Misérd és Hidas községekbe. Csákányra morvák települtek. Viszonylag békés korszakban Püspöki mint erőd elveszti jelentőségét, a védőfalakat felszámolják, maga a mezőváros (Markt) faluvá (Dorf) süllyed. Az itt lakó telkes jobbágyok többsége Vi és Vs telkes. Elég sokat foglalkozik a könyv írója a helyi jobbágyok Mária Terézia és II. József idejéből való panaszaival, majd pénz- történeti vonatkozású részletet is tesz közzé. A püspöki cigányok legelőször a XVIII. századvégi cigányösszeírásokban szerepelnek. 1782-ben 9 cigány volt Püspökin, ma 1110 van, akiknek az elődei 1850 után költözködtek oda. A szerző a jobbágyfelszabadítás következményeivel és a tagosítás történetével is foglalkozik. A továbbiakban beszámol a községi közigazgatásról, az iskolák történetéről és a község nevezetes épületeiről. Legősibb a Szent Miklós-templom, amelynek legrégibb részei még 1221-ből, a tatárjárás előtti időből valók. Sajnos, nem kapunk választ arra a kérdésre, hogy ki a felelős az Ormosdy—Draskovich-féle kúria lebontásáért. Az is érdekelne minket, hogy műemlék-védelem alatt áll'-e a mogyorósi prímási nyaraló, vagy ennek is pusztulás lesz-e a sorsa. Ha második kiadásra kerül sor, javasoljuk, hogy a szerző mellékelje Püspöki mai részletes térképét is az összes dűlőnevekkel. Ami a helyi elnevezéseket illeti, a „Križik'-domb“ (64. o.) nem autochton szláv lakosságra utal, mint a helyi körülményekben járatlan olvasó hinné, hanem az emelkedésnek szlovák vidékről még a magyar uralom idején Püspökire költözött tulajdonosára. Hogyha a munkával túlterhelt kutatót, illetve szerzőt befolyásolja a felhasznált nem magyar nyelvű forrásanyag, és nem használ megfelelő magyar kifejezést, azt a nyelvi szerkesztőnek kell korrigálnia. Nyilvánvalóan a nyelvi korrigálás szűrőjén csúszott át a „jantár út“ kifejezés (13. o.). Miért nem javították ki „borostyánkő útra"? Egypár ilyen, bár kevésbé szembeötlő apróság még akad a könyvben. A XX. század eseményeiről aránylag kevés szó esik. A szerző valószínűleg külön tanulmányban akarja feldolgozni ezt az időszakot, érdeklődési körére való tekintettel pedig azt javasoljuk neki, hogy vállalkozzon a Csallóköz történetének megírására. Szlovák nyelvtudása révén a feltárt adatokat a szlovák és cseh közvélemény informálására is felhasználhatná. A kiadó kissé magasra szabta a könyv árát (80 Kčs), föltehetően azért, mert csökkenteni akarta a tudományos művek kiadásánál szokásos ráfizetés mértékét. Nyilván Magyarországon is fognak érdeklődni a könyv iránt, és hisszük, hogy a Csallóközben, a Mátyusföidön (de Pozsonyban is) minden magyar közkönyvtár és iskola megveszi. Tekintettel kell lenni arra, hogy a csehszlovákiai magyar nyelvű tudományos irodalomnak anyagi lehetőségeket is kell biztosítani; ha van pénz Rejtő Jenőre, Pintér István politikai bestsellereire, valamint különböző „válogatott cikkek és beszédek“ megvételére, akkor legyen erre is! Fogarassy László
