Irodalmi Szemle, 1969
1969/1 - Duba Gyula - Csanda Sándor: Egri Viktor 70 éves.
lyának kiadásában. Itt közölt novelláit polgári humanizmus, a háború szülte dekadencia, a realizmusnak és a misztikának egyfajta keveredése jellemzi. Hamar jelentkezik műveiben a szociális kérdések iránti érzékenység is. Nagyrészt különös eseteket és történeteket feldolgozó elbeszéléseinek és regényeinek rendkívül változatosak a témái (pl. Kamba és az arany, Békesség, Mexikói házasság, Aida fináléja, Ábel, A kutya). Első regényétől és novelláitól egyenes fejlődési út vezet már kiforrott regényének, a Főikéi a napnak (1928] megírásáig. Ez a műve, mely a felszabadulás után átdolgozva, Márton elindul címen is megjelent, egy magára hagyott árva fiú életét ábrázolja, gyermekkorától férfivá éréséig. Márton legfőbb élményét az első világháború véres valósága jelenti: előbb az orosz, majd az olasz frontra hurcolják. A háború befejezéséig hősünk teljesen megváltozik, átalakul, s nem találja helyét az új társadalmi viszonyok között. „A front borzalmáról és a hinterland senyvedő életéről kevesen írtak megrá- zóbb erővel és nagyobb őszinteséggel. Van egy-két részlet ebben a regényben, amely sose fog kimenni az ember fejéből“ — írja róla Illyés Gyula a Nyugatban. Az író további művészi fejlődésének figyelemreméltó dokumentuma következő regénye, az Égő föld. A mű a népvándorlás korából meríti tárgyát, forrása az egész világ- irodalomban ismert Rozamunda-monda. A regény — Egri Viktor egyik legszebb alkotása — 1945 után átdolgozott formában is megjelent. Az Égő föld — a Főikéi a nappal szemben — főként a jellemábrázolás, a szerelem és a bosszú ábrázolásának lélektani hitelességével tűnik ki. A regényt a jellemzések árnyaltsága és pszichológiai mélysége, s a népvándorlás korának folytonos harcait követő fordulatos cselekmény izgalmas, érdekfeszítő olvasmánnyá teszi. A fasizmus a második világháború éveiben elnémította benne az írót, de épp ezekben válik öntudatos antifasisztává, szocialista művésszé. A felszabadulás óta Egri alkotó kedve egyre fokozódik, 1948 februárja után szinte minden évben egy-egy új irodalmi alkotással jelentkezik. 1948-ban még csak szlovák fordításban jelenhetett meg első jelentősebb drámája, a Gedeon-ház. A mű első változatát Egri még 1936-ban megírta, s vele az epikában elért sikerei után tehetséges drámaíróként mutatkozik be. 1951-ben mutatta be a pozsonyi Nemzeti Színház Közös út című drámáját, melyért az írót államdíjjal tüntették ki. A művet műkedvelő színpadjaink és a magyarországi hivatásos színészek is nagy sikerrel játszották. A Közös út iránydarab: azt a tételt igazolja, hogy a szlovák-magyar nemzetiségi viszályok 1948 után is akadályozzák a szocializmus építését, nevezetesen a falu szocializálását Dél-Szlovákiában. Művészi színvonalával Egri valamennyi drámai alkotása közül kiemelkedik Ének a romok felett című verses tragédiája. A mű cselekménye a szerzői utasítás értelmében a „tatárdúlás után, nyáron, késő délutántól hajnalig“ játszódik le, de ez csak lazán köti időhöz a költött témát s az általános érvényű eszmei mondanivalót; a drámában ábrázolt harcot az embertelenség és emberiesség között. Ojabb, 1965-ben megjelent Megmondom mindenkinek című regényében Egri a szlovákiai magyarság életének egy sorsdöntő szeletét (1934—1964) ábrázolja. A mű cselekménye során Takács Ferenc, a bélafalvi szövetkezet elnöke megismerkedik a faluba érkezett új tanítónővel. Vonzalom ébred bennük egymás iránt, s a hős elhatározza, hogy beszámol a lánynak eddigi életéről; tizenhárom füzetben írja le rendkívül fordulatos eseményekben gazdag élettörténetét. Az író elbeszéléseinek legújabb gyűjteménye 1967-ben jelent meg Emberközelben címmel. A novellaíró Egri egyik jellemző vonása, hogy a különös és tragikus történeteket tudja legjobban feldolgozni. Elbeszéléseinek végén néha feloldja, megbékéléssé szelídíti a tragédiát, s a körülményeket, a „szörnyű világot“ teszi érte felelőssé. Novellái nagy részében a háborús élmény fonódik eggyé a szociális szemlélettel. Az Ököl címűben például azt demonstrálja, hogy a háborúban jobb karját veszített parasztlegény sorsa örök tragédia; mit kezdhet egy szegényparaszt, ha nem végezhet kétkezi munkát. Több száz recenziót, kritikát, újságcikket is írt Egri, s műveinek számát még tovább fogja gyarapítani, mert az ő esetében igazán nem frázis, hogy alkotókedve mind fiatalosabb, s máig ő a legtermékenyebb csehszlovákiai magyar író. Mi mást kívánhatnánk neki hetvenedik születésnapján, mint hosszú, további alkotásokban gazdag életet. Csanda Sándor
