Irodalmi Szemle, 1968

1968/9 - Fogarassy László: Az őszirózsás forradalom Pozsonyban

Nemzeti Tanács tagjai közösen szálltak ki a forrongó szlovák lakosságú helységekbe, hogy a lakosságot megnyugtassák. A malackai járás fosztogató zöldkádereinek megfékezésében részt vett a cseh legény­ségi! 25. cs. és kir. gyalogezred karhatalmi százada is, amely Szakolcáról november 4-én vonult be Malackára: összesen 10 tiszt, 120 főnyi legénység, két géppuskával. November 6-án a pozsonyi kadétiskolások száztagú különítménye vonaton be akart futni Malackára, ezt azonban a cseh parancsnok a készenlétbe helyezett gépfegyverek­kel megakadályozta. Jankó Zoltán kormánybiztos főispán tiltakozott ez ellen, egyúttal jelentést tett a magyar kormánynak. A malackai cseh parancsnok a magyar hadikö­vetnek azt válaszolta, hogy ő a szakolcai szlovák kormány parancsára vonult be Po­zsony megyébe, és csak annak az utasítására vonulhat vissza. Végül is Ripka cseh főhadnagy és Bradstätter őrnagy, a pozsonyi katonai kerületi parancsnokság kiküldöttje olyan értelmű egyezméhyt kötöttek, hogy amíg a két kor­mány ezt az ügyet közvetlen tárgyalással nem tisztázza, a magyar karhatalom vissza­vonul a macheggi híd — Dévényújfalu — Lamacs — Máriavölgy — a Kis-Kárpátok gerincének vonalára, Zohoron és Stomfán pedig a 25. cs. és kir. gyalogezred legény­sége fogja fenntartani a rendet. Ezt az egyezséget november 7-én kötötték, másnap azonban gróf Károlyi Mihály miniszterelnök Belgrádból visszatérve Budapestre Jankó főispánnal telefonon közölte, hogy a Franchet d’Esperey tábornok által előterjesztett fegyverszüneti feltételekben nincsen szó a Felvidék kiürítéséről tehát a cseh csapatok­nak Pozsony megyéből ki fog kelleni vonulniuk. Mivel ugyanakkor egy cseh csendőr­század Nagyszombatot is megszállta, a pozsonyi Magyar Nemzeti Tanács november 9-én háromtagú küldöttséget küldött Becsbe, hogy Tusar csehszlovák követnél tiltakozzanak Pozsony és környékének megszállása, illetve Csehszlovákiához való csatolása ellen. A küldöttség tagjai dr. Fehér Miksa, Maszár Ágoston és dr. Wittich Pál voltak. Tusar azt válaszolta, hogy Csehszlovákiának Pozsonyra gazdasági okokból szüksége van, és hogy az ántánttól már kötelező ígéretet is kaptak, hogy a várost dunai kikötőjére való tekintettel meg fogják kapni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez nem fogja jelenteni a magyar és német lakosság nemzetiségi elnyomatását. November 10-én megalakult a pozsonyi Német Nemzeti Tanács, amely egyúttal ki­mondta, hogy a pozsonyi Magyar Nemzeti Tanácsba azon tagjait delegálja, akik annak már eddig is tagjai voltak. A helyi Szlovák Nemzeti Tanács a turócszentmártoni nyi­latkozat alapján nem delegált küldötteket a pozsonyi Magyar Nemzeti Tanácsba. November 11-én a pozsonyi Magyar Nemzeti Tanács határozatban kimondotta, hogy a köztársaság kikiáltását kívánja, és megalakult a rendőrtanács. A politikai események folyamán állandóan növekedett a Munkástanács súlya és tekintélye. A magyar konzervatív nacionalisták és a csehszlovák soviniszták viszonya a szlovák lakta terület, s a déli peremvidék hovátartozása miatt alaposan elmérgesedett. A prá­gai Národný výbor a Szlovákiában működő csapatait Štika volt cs. és kir. vezérőrnagy alá rendelten egy dandár erejű csoportba vonta össze, a budapesti kormány azonban kiverésükre csapatokat küldött. Csakhogy a háborútól megcsömörlött katonatömegek egyik oldalon sem siettek harcba, ezért a cseh-magyar katonai összecsapás lényegében nem volt más, mint kis létszámú csapategységek gerillaharca. Pozsonyba november 12- én elindult Budapestről Heltai Viktor főhadnagy tengerész-nemzetőrzászlóalja, amely már vörös zászló alatt menetelt, és téli katonai felszerelését odadobálta a pozsonyi proletároknak. Dietz Károlynak, a Károlyi-kormány rendőrfőnökének emlékiratai sze­rint a különítmény tagjainak egy része sose látott tengert: a tengerészzászlóaljba tobor­zott városligeti hintáslegényeknek és jasszoknak nyomtak a fejükbe tengerészsapkát. Heltai főhadnagy Pozsonyban feltűnést keltett extravagáns öltözékével: bőrkabátot és bricsesznadrágot viselt. A Carlton szállodában Gerstenberger tábornok egykori lak­osztályát foglalta le magának, ugyanott pezsgős dáridókat csapott, embereinek pedig csak egy részét küldte harcolni. Tény, hogy voltak köztük olyanok, akik jobb érzésű társaik rosszallása ellenére raboltak és fosztogattak. Nagyszombatot utcai harcban el­foglalták ugyan, élüket azonban Mária-Sasvárnál és Széniénél november 17-én .szét- ugrasztották. November 17-én a Batthyány téren megünnepelték a Magyar Népköztársaság kikiál­tását. November 19-én egy tengerészjárőr házkutatás ürügyén behatolt Juriga Nándor plé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom