Irodalmi Szemle, 1968
1968/7 - FIGYELŐ - A IV. Nyári Ifjúsági Találkozó résztvevőinek felhívása
A IV. Nyári Ifjúsági Találkozó résztvevőinek felhívása Tisztelt Magyar írószövetség, Kedves Magyar írók! Az idén már negyedszer rendeztük meg a csehszlovákiai magyar fiatalok nyári találkozóját, hogy elbeszélgessünk mindenkori időszerű kérdéseinkről, s ismerkedjünk, sportoljunk, szórakozzunk. Ebből az alkalomból köszöntjük a magyar írókat. Találkozásunk nyolcadik napján a magyar irodalomról, nevezetesen a szlovákiai magyar írás problémáiról beszélgettünk. Mozgalmunk gondolatának közvetlen hagyományozóját, az időben oly nevezetessé vált Sarló-1 is az irodalom, Ady, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső ihlette. A mi ihletőink és kifejezőink is magyar írók és gondolkodók: vitáink során legtöbbször Németh László, Illyés Gyula, Fábry Zoltán nevét hallani, s minden bizonnyal nem véletlenül az övékét. Németh László a magyar .szellemi határok Közép-Európáig és Európáig tágításának máig legjelentősebb fundamentomozója és hirdetője. Illyés Gyula fogalmazta meg számunkra az olyan tartalmakat, mint „szellem-Magyarország“, s a magyar irodalom „öt ágú sípja", s Fábry Zoltántól tanultuk meg, hogy „Hazánk Európa“. Ezek az írók nemcsak szépirodalmi munkáikban egyetemes értékűek és érvényűek, de elméleti munkásságuk középpontjában is a népek és kultúrák egymásrahatásának, a nemzeti és kultúr- provincionalizmust szüntető egyetemességnek a gondolata áll. Hiányoljuk viszont — s elsősorban ezt a hiányt érezve fogtunk most tollat —, hogy ennek az igénynek a mai napig nincs fóruma, nincs magyar nyelvű lap, amely ezt az egymásrahatást simábbá és eredményesebbé tenné. Egy Irodalmi és irodalompolitikai folyóiratra gondolunk, amelyben a magyarországi, erdélyi, jugoszláviai, kárpátukrajnai és csehszlovákiai magyar irodalmárok alkotásai egymás mellé kerülhetnének s így ízlések, nézetek, vélemények szembesülhetnének. A csehszlovákiai magyar irodalom a cseh és a szlovák irodalom hatásának, az erdélyi magyar írás a román irodalmi hatásoknak, a jugoszláviai magyar írók szerb, horvát és szlovén kollégáik hatásának, s rajtuk keresztül az egész magyar irodalom a közép-európai hatásoknak sokkal jobban ki van téve, mint bármelyik más dunatáji nép irodalma, s ezt a sajátosságunkat lenne hivatva tükrözni és tovább mélyíteni az általunk javasolt lap. Megítélésünk szerint a lap kiadására a Magyar írók Szövetsége lenne hivatott. S ez nemcsak Budapest és a magyarországi magyar irodalom központi helyzetéből következik, de abból a tényből is, hogy az anyagi feltételek is ott a legkedvezőbbek egy ilyen vállalkozáshoz. A kisebbségi magyar irodalmakból közlendő anyag kérdését külön helyi szerkesztőségekkel gondoljuk megoldhatónak. Tudjuk, hogy az általunk felvetett gondolat nem könnyen megvalósítható, nehéz feladat lesz, de hogy idővel realizálódhasson, foglalkoznunk kell vele, vitatkoznunk kell róla. Mi, csehszlovákiai magyar fiatalok, a NYIT résztvevői reméljük, hogy kérésünk a magyar íróknál megértésre talál. Tisztelettel, a IV. Nyári Ifjúsági Találkozó résztvevői Keszegfalva (Csehszlovákia), 1968. július 22.
