Irodalmi Szemle, 1968
1968/7 - HAGYOMÁNY - Pásztor József: Farkas László
ellenségeit nyilvántartó „Fekete Könyv"-ben az országból kitiltott büntetett kommunisták között sorolta fel:3) „Farkas László íz. 1900. I. II., Erdőd, újságíró. Csszl. bpesti kir. tvszék M-734/19 29. örökre KBU.“ A Radnóti-filológia eddig e tényanyagot sem; idézte a verssel, illetve a témát szolgáltató Farkas Lászlóval kapcsolatban.4) E dokumentumok adatai nyomán elindulva találtam meg a Fővárosi Levéltár törvényszéki iratai halmazában a peranyagot, melynek alapján megrajzolható Farkas László portréja.5) Az életrajz Születésének pontos dátuma 1900. január 11. Apja, Farkas Sándor járásblrósági iroda* igazgató volt Szatmáron, s Erdődön kis birtokkal, valamint családi házzal rendelkezett. Farkas László 1910 és 18 között a szatmári római katholikus főgimnázium tanulója volt, s 1918. január 1-én tett érettségi vizsgát. Még abban az évben beiratkozott az orvosi egyetemre (Budapesten). 1919 áprilisában Szatmáron rekedt, s ekkor kezdte el újságírói tevékenységét; a „Szamos" és a „Szatmári Friss Ojság" részére dolgozott. 1919 őszén Kolozsvárra utazott, hogy ott folytassa egyetemi tanulmányait. Közben apja elvesztette állását, és vagyona is „elúszott“, Farkas Lászlónak kenyérkereset után kellett néznie. Egy fél évi tanulás után — mely idő alatt az „Ellenzék" és a „Keleti Ojság“ közölte írásait — a „Küzdelem“ című lap belső munkatársa, valamint a „Színház és Társaság“ című hetilap szerkesztője lett. Ügy látszik, az újságíráskodás nem jelentett biztos egzisztenciát a számára, mert 1921 decemberében Bécsbe ment, s egy évig a Világkereskedelmi Akadémián tanult, utána pedig — 1922 végén — Szatmáron a Már- marosi Banknál vállalt tisztviselői állást. írói, újságírói ambíciói azonban nem fértek meg a hivatali munkával, s 1923 tavaszán már a „Temesvári Hírlap" munkatársaként tevékenykedett, majd újra a kolozsvári „Színház és Társaság" szerkesztője lett. 1924 októberében, hogy elkerülje a katonai szolgálatot, Budapestre szökött. Innen küldte- írásait az erdélyi lapoknak, valamint a fővárosi lapokban cikkezett. 1927 márciusában elhagyta az országot, s Szlovákiában telepedett le. Pozsonyban munkatársa lett „A Reggel“-nek. E lap megbízásából járt Léván az év nyarán, ahol dr. Csánki Aladár ügyvéd, a Károlyi-kormány volt kormánybiztosa és Breier Géza polgár- mester felkérték „A Garam", illetve „A Garamvölgy" hetilap szerkesztői munkáinak elvégzésére. Ö, már csak egzisztenciális okokból is, szívesen vállalta a megbízatást. Az újság „a cseh Hodzsa-párttal együttműködő magyar Békefi-féle földművespárt“' sajtóorgánuma volt. 1927—28 fordulóján már Kassán folytatta újságírói tevékenységét: a „Kassai Ojság" segédszerkesztője lett. 1928 második felében visszatért Budapestre* s letartóztatásáig — 1929. december 27-ig — aktív tevékenységet fejtett ki a baloldali szellemi életben. Ekkor került kapcsolatba Radnóti Miklóssal és baráti körével. Ez idő alatt jelentek meg versei a Nyugatban, a Munkában, a Népszavában és más baloldali lapokban. Alkotói tevékenységről Farkas László az életre szóló élményeket az első világháború végi forradalmi mozgalmaktól és személyektől kapta: Ady Endre — Károlyi Mihály, majd a szocialisták eszméi indították el alkotói útján — Károlyi Mihályra emlékezve írta 1927-ben:6) „Fiatal diákember voltam, mikor először találkoztam vele, egy pesti lap hasábjain... Felkerültem az egyetemre, és kívülről lapoknak írogattam... Es egyszer csak bevittek a parlamentbe. Ott láttam először Károlyit. Akkor már a világháború vége felé járt... Ady Endre állta így a harcot a versek halhatatlan birodalmában a Múlt gonoszaival... Ady győzött, Károlyi is győzni fog. — Felérezte maga mellé a szocialistákat, és lassan ő is kezdte látni, hogy a piros-fehér-zöldben legélénkebb szín a piros! Szocialista lett: Károlyi Mihály ma már meggyőződéses marxista!" Ennek szellemében írta „A Garam2) Magyar Zsidó Lexikon. Bp. 1929. 3) Az 1930-as évek második felében jelent meg. 4) Sós Endre a Tiszatáj 1965. 12. számában a bécsi kórház nyilvántartási adatait (születés és halál) közli ismeretlen, illetve feltárt adatként. 5) Budapest Fővárosi Levéltár. Törvényszéki iratok. B. XXXV. 14734/1929 sz. (A külön nem jelölt utalások, adatok a peranyagban találhatók.) 6) A Garam I. évf. 10. sz. 1927. IX. 3. Károlyi Mihály arca c. cikk.
