Irodalmi Szemle, 1968

1968/1 - DISPUTA - Kardos István — Pogány István: A szép magyar vers és tanulóifjúságunk

lyának tanulói (számuk 20), 5. az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola közgazdász szakos végzős osztályának tanulói (számuk 28), 6. az ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola állattenyésztés-növénytermesztés szakos végzős osztályának tanulói (számuk 24], 7. az ipolysági Alapfokú Kilencéves Iskola végzős osztályának (IX. osztály) tanulói (számuk 25), 8. a párkányi magyar tannyelvű Mezőgazdasági Tanonciskola három osztályának tanulói (számuk 26).

A fölvett anyag első fokú kvantifikálása után hasznosnak véltük azonos számú csoportok további vizsgálatát, két esetben a szakosítás szerinti bontást is fölöslegesnek tartottuk. Mindkét változtatást az eredmények reálisabb viszonyítási lehetőségének igénye indokolta. Véletlenszerű szelektálás útján húszas számú sokaságokat nyertünk. A nyitrai Pedagógiai Fakultás humán, de nem magyar szakos és reál szakos hallgatóinak csoportját, valamint az ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulóinak két szakcsoportját az eredeti sokaságoknak megfelelő arányos véletlenszerű szelektálással egyesítettük. így a vizsgálat végleges teljes sokasága a következő csoportokból tevődik össze:

számuk

1. a nyitrai Pedagógiai Fakultás harmadéves (nem magyar szakos) hallgatói 20

2. az ipolysági Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola (gimnázium) végzős tanulói 20

3. az ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola végzős tanulói 20

4. a párkányi Mezőgazdasági Tanonciskola tanulói 20

5. az ipolysági Alapfokú Kilencéves Iskola végzős tanulói 20

A vizsgált teljes sokaság 100

6. kontrolcsoport: a nyitrai Pedagógiai Fakultás harmadéves magyar szakos hallgatói 10

A kutatás eredményét súlyozásos minősítési módszerrel értékeltük. A súlyértékeket a feladat megoldásának lehetőségei alapján magunk állapítottuk meg. Négy súlyértéket különböztettünk meg:

5-ös súlyértéket (fölismerte a költőt és a költeményt is),

2-es súly értéket (az önkorrekciő lehetőségével élt és a következő esetekben: Vörösmarty Keserű pohár című költeményét „Bordal“, József A. Favágó című költeményét „Döntsd a tőkét“, Vajda J. Húsz év múlva című költeményét „Húsz év után" vagy „Harminc év múlva“ címen tüntette fel. Megjegyezzük, hogy a 2-es súlyérték „szigorúságát“ véleményünk szerint a kutatás alapcélja indokolja.),

1-es súlyértéket (csak a költőt vagy csak a költemény címét ismerte fel),

0-ás súlyértéket (nem ismerte fel sem a szöveget, sem a költőt).

Az apró hibákat, pontatlanságokat x (ha a költő nevének írásában fordult elő), illetve y (ha a költemény címében fordult elő) indexekkel tartottuk számon. A jelentéktelen pontatlanságok nem befolyásolták a súlyozásos minősítést.

Az értékelés csoportonként történt, kategória-bontásban. Az abszolút súlyponteredmény és a maximálisan elérhető pontszám korrelációjából a következő képlet alapján számítottuk ki az egyes csoportok viszonylagos sikerszámát:

(A Z ténylegesen elért abszolút pontszámot, a C a maximálisan elérhető pontszámot, azaz a húszas csoportokban háromezret képvisel.)

Kutatásunk eredményét több vonatkozásban, különféle belső bontásokban is feldolgoztuk, de Itt nem tartjuk célszerűnek a nyert ismeretek részletes elemzését. Az eredmény lényegesnek vélt részei talán a következőkben foglalhatók össze: A nyitrai Pedagógiai Fakultás hallgatói (a magyar szakosok nélkül) az elérhető háromezer pontszámból csupán 1236-ot értek el, ebből is aránylag sokat (106-ot) a kettes és egyes súlyértékek kategóriáiban. Az ipolysági Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola érettségiző tanulói ennél sokkal jobban szerepeltek, s irodalmi tájékozottságukban — leg„ Z . 100

x “ c