Irodalmi Szemle, 1968
1968/2
Haar Ferenc: Körmenet „A mi életünkből — 1932" szociofotokiállítás anyagából. 1932 húsvétján pedig vendégül látta Budapestről a ,.Munka’ csoport fényképező gárdájának dokumentum-művészeti és montage kiállítását...“ A pozsonyi kiállítás másik dokumentuma a kiállítást hirdető plakátszöveg másolata: „Budapest munkás fényképedéi jöttek el hozzánk, hogy bemutassák a magyar főváros nehéz munkáséletét. — Gró Lajos budapesti munkásfényképész csoportjának képanyagából a szociof oto-társulat kiállítást rendez a pozsonyi művészegyesület helyiségében. — (Káptalan utca 13/a.f A kiállítás a munkásfényképezés nagy kor- történeti dokumentuma, a kiállítás március 27-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg, és március 30-ig marad nyitva. — Megtekinthető 10—13 és 15—20 óra között. — A belépés díjtalan." Pozsonyból Szolnokra vándorolt a kiállítás, ahol a rendőrség még a megnyitás előtt letiltotta, s a kiállító Kassák Lajos és Lengyel Lajos ellen bűnvádi eljárást indított. Ez és ennél drákóibb rendőri, ügyészi, valamint bírói és belügyminiszteri intézkedések vetettek véget a Munka-kör és fotócsoportja tevékenységének. 1932 nyarán még megjelent A mi életünkből — A munka első fotokönyve“ című kiadványuk, melyre a külföldi sajtó is felfigyelt. A mozgalom emlékeinek és példájának felelevenítésére a dogmatikus és szubjektív művelődéspolitika következtében évekig nem volt lehetőség. Tabák Lajos — nyugdíjba vonulása után — fogott hozzá ez elfeledett munkásmozgalmi és szocialista örökség felszínre hozásához. 34 év után újból megrendezték a szolnoki kiállítást, melynek pers- pektusában közzétették a Munka első (és egyben utolsó) fotokönyvének előszavát, dokumentálva ezzel, hogy a Kassák Lajos által ott és akkor kifejtett elvek ma is aktuálisak a fotóművészet számára. Az első magyar szociofoto-csoport képeinek szakmai-művészi megítélésénél figyelembe kell venni az adott történelmi helyzetet; azon túl ugyanis, hogy a fényképezés technikája jóval elmaradottabb volt, mint ma, a szociofoto-csoport tevékenységét anyagi tényezők is gátolták. Nem tudták például megvenni a márkás fényképezőgépeket, és előhívó apparátusuk sem volt olyan tökéletes, mint a hivatásos fotósoké. Ennek ellenére tudtak eszmeileg és művészileg maradandó képeket alkotni; a magyar szocialista kultúrmozgalom és a magyar fotótörténet egy figyelmen kívül nem hagyható korszakát megteremteni. Ezt igazolta A magyar fotóművészet 125 éve kiállítás 1966 végén Budapesten, amellyel a csoport először kapta meg az őt megillető helyet és elismerést. (Az idézett hivatalos írások lelőhelye az MSZMP Párttörténeti Intézetének Archívuma (Budapest) BM VIII. rés. 1943 — 1 — 3387 BM VII. rés. 1932 — 5595; 1937 — 7 — 7328. — A Munka és köre tevékenységéről a Magyar Könyvszemle 1967. 2. sz-ban jelent meg ismertetés.) Pásztor József
