Irodalmi Szemle, 1968
1968/10 - DISPUTA - Onódi János: A tanítóság feminizálódásának néhány kérdése
A tanítóság nemek szerinti megoszlása a magyar tannyelvű kilencéves alapiskolákban 1966. március 1-én A tanítóság nemek szerinti megoszlása százalékban: évfolyamokban évfolyamokban évfolyamokban Kerület: az 1—9. az 1—5. a 6—9. nő férfi nő férfi nő férfi Nyugat-szlovákiai 58,0 42,0 79,8 20,1 42,7 57,3 Közép-szlovákiai 45,8 54,2 58,6 41,4 36,3 63,7 Kelet-szlovákiai 58,9 41,1 70,5 29,5 47,3 52,7 Összesen: 56,3 43,7 74,6 25,4 42,5 57,5 Felmérésünk adatai kimutatják, hogy a magyar tannyelvű kilencéves alapiskolákban a tanítóság nemek szerinti összetétele viszonylag egészségesnek mondható. Ugyanis a femínízálődás mérete lényegesen kisebb, mint az országos átlag (1964-ben 69,9 százalék), s ez az iskolák szempontjából kedvező. De a csehszlovákiai magyarság szempontjából mégsem az, mert ez is arra figyelmeztet, hogy az elmúlt húsz évben a magyar nemzetiségű lakosság gazdasági és kulturális fejlődése nem tartott lépést az országos arányokkal. A fenti, viszonylag kedvező helyzet ugyanis nemcsak a magyar tannyelvű iskolák fejlődési sajátosságainak, hanem a csehszlovákiai magyarság gazdasági, politikai és kulturális fejlődéskörülményeinek az eredménye, s végső soron a helytelen nemzetiségi politika következménye. A magyar tannyelvű iskolák ugyanis Dél-Szlovákia iparilag viszonylag fejletlen részein helyezkednek el. így a férfi tanerők jelentős része bizonyos értelemben csak szükségmegoldásként választotta a tanítói foglalkozást, mivel nem volt lehetősége a jobb anyagi feltételeket biztosító iparban és a népgazdaság más, jövedelmezőbb ágazataiban elhelyezkedni. Ezt felmérésünk adatai is bizonyítják. A tanítónők százalékaránya az egyes járásokban a következő: Losonc 43,7 százalék, Rimaszombat 50,8 százalék, Léva 51,6 százalék, Rozsnyó 55,6 százalék, Dunaszerdahely 57,2 százalék, Tőketerebes 57,3 százalék, Érsekújvár 58,1 százalék, Komárom 58,4 százalék, Galánta 58,9 százalék, Nyitra 60,7 százalék, Kassa 66,7 százalék, Bratislava-környéke 67,8 százalék. Nem kétséges, hogy az ipari fejlettség tekintetében is többé-kevésbé hasonló a járások sorrendje. A magyar tannyelvű kilencéves alapiskolák tanítósága feminizáltságának mértéke jelenleg hazai és külföldi viszonylatban is egyedülállóan kedvező. Figyelembe kell azonban venni, hogy a tanítóság feminizálódása a gazdasági fejlettség függvénye, olyan folyamat, amely a magyar tannyelvű iskolákat csak most kezdi érinteni, s ezzel a következő években számolnunk kell. Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprogramjának végrehajtása folyamán ugyanis fokozatosan megszűnik Dél-Szlovákia gazdasági fejletlensége, s felnövekvő nemzedékünknek egyre inkább módjában áll majd, hogy a számára gazdasági-anyagi szempontból is kedvezőbb foglalkozási ágakat válassza, igazolja ezt az is, hogy a városi magyar tannyelvű kilencéves alapiskoláinkban feminizálódásról beszélhetünk már jelenleg is. A női tanerők százalékaránya a magyar tannyelvű kilencéves alapiskolában 1966. március 1-én A női tanerők százalékaránya az 1—9. az 1—5. a 6—9. évfolyamokban évfolyamokban évfolyamokban Városi iskolákban 63,8 90,4 49,8 Falusi iskolákban 54,6 68,6 39,4 A fenti kép kialakulása nem kis mértékben azzal magyarázható, hogy a több munkalehetőséget biztosító városokban a férfi munkaerők az anyagilag jobban jövedelmező foglalkozási ágakban helyezkednek el. Városi kilencéves alapiskoláinkban jelentős számban vannak olyan női tanerők, akiknek a férjük nem tanító, hanem mérnök, műszaki tisztviselő, pártfunkcionárius vagy a JNB alkalmazottja. Különösen erős a
