Irodalmi Szemle, 1967

1967/9 - DISPUTA - E. Fehér Pál: Szolzsenyicinről

kozik, sohasem lehet annyira általános, mint a tények fölé emelkedő, azokat bátran értelmező művészi alkotás, hiszen egyetlen ember sorsához kötött, túl sok benne az esetlegesség, az egyedi. Szolzsenyicin többet és mást akart: ez a kisregény, terjedelmének korlátai ellenére, a teljességre törekszik, kizárva a személyes sors, az ismert ember ismert életének véletlen mozzanatait.

Ivan Gyenyiszovics Suhov — ez a neve az S-854-es fogolynak, a 104-es brigád egyik munkásának. Ez a Suhov, mellette Zotov hadnagy és Matrjona meg a többiek — egyszerű szovjet emberek, akiknek a képzelt életébe átvetltett élmények már nem egyszeri történések, hanem a forradalom tragikus konfliktusairól vallanak, s ugyanakkor arról a győzelemről is, mely szintén e forradalom eredménye: ezek az emberek azért lehettek olyanok, amilyeneknek megismertük őket, mert éppen ennek a rendnek a neveltjei, ennek erkölcseit tudják magukénak, s ez az, ami segíti őket életük nehéz, sorsdöntő szakaszain.

Tudjuk, hogy a dokumentum műfaja szinte a faltörő kos szerepét vállalva szállt szembe a dogmatikus gondolkozás emelte gátakkal. Az irodalmi riport, az emlékirat olyan igazságokat tett — rangos színvonalon — közismertté és elfogadottá, melyekről korábban még szót ejteni is veszélyes volt. Nem az eredményeiket szándékozunk lebecsülni, hanem a különböző műfajok hatásának reális körét felbecsülni.

Borisz Paszternak 1956-ban tette közzé a Znamlában ezt a versét:

„Akarom, hogy minden dolog mélyére lássak: az útnak, melyen haladok, s a háborgásnak.

Örökre fogjam fonalát sorsnak, napoknak, megéljek kéjt, tudást, csodát s mindent kitudjak.

Megírnék minden zaklatást, törvénygyalázást, futást, üldözést, kapkodást és megalázást..."

(Teliér Gyula fordítása)

Az események ismerete s a dolgok mélyére látás nem azonos dolog. (Az igazság kedvéért hozzá kell tennünk, hogy ez utóbbi Borisz Paszternaknak is csupán élete ritka pillanataiban sikerült.) Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin eddigi életműve azonban feltétlenül olyan szenvedélytől fűtött, mely ennek a mélyebb tudásnak készíti az utat, az erre való igényt ébreszti föl olvasóiban. Tisztelőiben és ellenfeleiben egyaránt.