Irodalmi Szemle, 1967
1967/6 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmak történetéből
nevelő módon és saját anyanyelvén egészítse ki tanulmányait",22 és ezáltal „az idegen kultúrák határán egy önálló magyar tudományos és kritikai szellemet teremtsen".23 A Magyar Szeminárium mindegyik egyetemi városban nagyfokú szellemi pezsgést idézett elő, s Pozsonyban és Prágában figyelemre méltó eredményeket is produkált, de arra természetesen nem volt alkalmas, hogy a hiányzó kisebbségi tudományosságot létrehozza. A fiatal és tapasztalatlan sarlósokban csak az ehhez szükséges szubjektív feltételek egy része: a tudományszomj és munkakedv volt meg, de hiányzott a szélesebben és mélyebben megalapozódott tudományos erudíció és a kiforrott tudományos rendszer és módszer. A kisebbségi értelmiség szakcsoportjainak szervezésére abban a fejlődési stádiumban — az 1931 őszén tartott kongresszus idejében — került sor, amikor a Sarló már véglegesen „a harcos magyar proletariátussal szövetkezett szocialista intelligencia szervezetének“M tekintette magát. „A Sarló' vezetősége nem érte be annyival, hogy egy-egy területen felmérte a társadalmi helyzet alakulását, hanem tovább is ment, amikor megjelölte a jövő várható útját, és szervezett kereteket kívánt létrehozni az értelmiség számára, melyek segítségével az bekapcsolódhatik a nép jövőjének alakításába — írja Kovács Endre. — A csehszlovákiai magyar szakértelmiség megszervezése a kongresszus legfontosabb követelései közé tartozott. Az egyes szakmák (építészek, orvosok, pedagógusok stb.) a maguk területének legégetőbb kérdéseit tárták fel, és mindenütt a korszerű megoldásokra irányították a figyelmet.“25 Az értelmiségi szakcsoportok rövid ideig működtek, de közülük egyesek (például az orvosi, a tanítói és a szociofoto csoport) élénk tevékenységet fejtettek ki. A munkásmozgalomhoz eljutott Sarló az új nemzedék teljességének és „célszerű felépítésének" -érdekében az értelmiség szakcsoportjainak megszervezése mellett a kisiparos, kisgazda, gyárimunkás és földmunkás-rétegek ifjúságának „öncélú szervezését", tudatos „osztálypedagógiával“ való nevelését is célul tűzte ki.26 Ezt a társadalmilag széles szétágazású tervet a sarlósok csak részben és lokálisan, a pozsonyi Vörös Barátságban kifejtett — és az előző fejezetben érintett — munkájukban valósították meg. A szociográfia jellegű és értélár kutatásokra először a regösvándorlások fejlettebb szakaszában — 1930 nyarán — került sor. Ezeket az új típusú vándorlásokat a Sarló vezetőségében — ahol arról is ábrándoztak, hogy a mozgalmat „a tudományos népismeret csúcsintézményévé alakítják át"27 — tudományos alapossággal készítették elő. Megszülettek az első szociográfiai kérdőívek: a Csáder Mihály orvosi szemináriumi csoportja által összeállított, száz kérdésből álló „Népegészségügyi kérdések" és a Balogh Edgár, Horváth Ferenc, Dobossy László és Asztély Sándor szerkesztésében létrehozott „A gyarmati és osztály kizsákmány olás jelenségei" című falukutatási kérdéscsoport. Az 1930 nyarán négy csoportban végzett kutatás eredményeiből elsősorban Balogh Edgár szociográfiai riportja (Tíz nap Szegény országban2^) emelkedik ki, melyet Fábry Zoltán — a kosúti események után írt nagyszabású helyzetfelméréssel, a szintén Balogh Edgár tollából származó Galántai járás kistükrével29 együtt —- találóan és jogosan „a magyar szociográfia szlovákiai kezdő fejezetének... és egyik sarkalatos jegyzőkönyvének“ nevez.30 Az 1930-as vándorlások anyagából 22 Balogh Edgár: Hét próba. 100. !. 23 Brogyányi Kálmán: Tudományos hivatásunk. Vetés 3. sz. 21 Ankét a csehszlovákiai magyar főiskolai hallgatók ideológiai mozgalmairól. Jövő 1. évf. (1932) 1—2. sz. 25 Kovács Endre: i. m. 331. 1. 20 Balogh Edgár: Az új nemzedék programja. Vetés 3. sz. 27 Balogh Edgár: Hét próba. 200. 1. 28 Ennek a riportnak egy részlete 1930. októberében kezdődő folytatásokban a Prágai Magyar Hírlapban jelent meg, de az ötödik folytatást keresztényszocialista nyomásra leállították. Az egész riport először az Egyenes beszéd című Balogh-kötetben 1958-ban Bukarestben jelent meg. 29 Ez a, szociográfiai riport először Az Ot-ban az 1. évf. 4. sz.-ban kezdődő folytatásokban jelent meg. Másodközlése szintén az Egyenes beszéd című kötetben található meg. 30 Fábry Zoltán: Szegényország ajándéka. Irodalmi Szemle 1959. évi 4. sz. (Másodközlése a Kúria, kvaterka, kultúra c. kötet 291—306. oldalain található meg.)
