Irodalmi Szemle, 1967
1967/2 - Monoszlóy Dezső: Felszabadulás (novella)
nerei. Lassanként nem marad senki, aki elfogja a pagát ultimóját. Pedig jó lenne, ha legalább Zoli bácsi rendet teremtene a csendőrök és a plakátok dolgában. — Akkor is voltak gazemberek, meg most is vannak — dohogja. — Szar a világ, tök a tromf. — Esetleg barackot nyom a fejére, de ezt is inkább az indiánok miatt. Az apját sem tudja megkérdezni, hiszen az apja még előbb meghalt, mintsem ő a világra jött volna. A mamát negyedik elemista korában temették. Meg aztán az apja körül sincs minden rendben. Nem elég, hogy meghalt, még egy csomó bizonytalan- óságot is hagyott maga után. Igaz, hogy Köszeghy apja hősi halált halt? — nyújtózik az egyik stréber osztálytárs az óra alatt. Fülig vörösen ül a padban. A tanár is zavarban van. Nem tudja, mit feleljen. Kő- szeghy az osztály legjobb tanulója, és teljesen árva, de akkor is... Köszeghy apja a fasiszták oldalán harcolt... Igaz, csak tartalékos tisztként, és nem önként ment a frontra... Hősi halált hálhat-e valaki akkor is, ha... Természetes, hogy nem halhat hősi halált... Mit szólna ehhez Balogh, akinek az apja partizánként esett el. Viszont Kö- szeghy sem tehet arról... — Most nem foglalkozhatunk ezzel a kérdéssel, a mai órán a felszabadulásról lesz szó, amikor is dicsőséges csapataink... Disznóság — gondolja magában. Hogy lehet így felszabadulni, amikor soha semmit sem tud meg az ember, amikor itt kell ülnie fülig vörösen, kajánkodó tekintetek kereszttüzében, és otthon is így kell ülnie a plakátok miatt és Vilma néni miatt, aki szerint mindenkit szeret a jóisten. Olykor mégis megáll az utca, elrendeződnek a sorfalak, együtt kiabál a lelkesedés. Történelemóra van. Éppen most romííolják le a Bastille-t. Égalité, fraternité... Ezzel igazán egyet lehet érteni. A diák a Marseillese dallamára menetel. Tulajdonképpen Imre bácsi, Zoli bácsi és Vilma néni is feltűzhetnék a kokárdát. De úgy látszik, ők a királlyal tartanak. De hiszen a király is feltűzte. Csakhogy a királyt később lefejezték. S miért nem tűzi fel Imre bácsi? Azért nem tűzi fel, mert otthon sugdolóznak Vilma nénivel. — Te, képzeld, Géza kiszökött Nyugatra, ott él valami autószerelő műhelyben. Nehogy a gyéreiknek szóljál róla. A gyereknek nem szabad semmit megtudnia. Ki is az a Géza tulajdonképpen? Tizenhatodik Lajos biztosan nem, azt lefejezték. Tálán a fia, az valahogy eltűnt, amíg a Bastille-t ostromolták. Az is lehet, hogy ő Tizenhatodik Lajos fia. A nagy felfordulásban teljesen elfelejtkeztek róla. És mégsem így van, egészen másképp van. Géza1 nem más, mint az a délceg csendőr, aki utolsó leheletéig harcolt, de a legutolsó előtt még meggondolta magát, civilruhát vett, kiszökött Nyugatra, és mosti autógumit foildoz. A diák örül, hogy nem halt meg a kakastollas, együtt menetelhetnek a Bastille ellen, mégcsak indiánnak sem kell felcsapnia. Ha most idehoznának egy igazságmérő készüléket, akkor minden kiderülne. Miért is nem hozzák ide? Akkor az egész osztály megtudná, hogy ő igenis ott rohan a tömegben. Tizenhatodik Lajos fiának is csak azért csapott fel, mert kirekesztették őt az ostromlók közül, s valahová csak kell tartoznia. Az ember nem maradhat teljesen egyedül. Imre bácsit is nyugodtan elvihetik a panoptikumba a kákastollassal együtt, azzal, aki rozsdás karddal piszkálja az autógumikat, benne megbízhatnak, ő nem fog semmit sem tenni ez ellen. Végre föl akar szabadulni, lelkesedni akar, együtt akar kiabálni a többiekkel. Sajnos, nincsen igazságmérő készülék, a napok kordáján mindig elvisznek egy vágyott gondolatot, keresztül a Szajnán, a guillotine alá. Tizenhatodik Lajos fia marad akkor is, ha a filmvászonról Lenin beszél a tömeghez, amelyben ott áll ő is, különös módon két személyben, fázó és didergő pékinasként és álruhás királyfiként, és titokban, hogy Imre bácsi ne lássa, könnyet törül ki a szeme sarkából. Ezeket a könnyeket egyébként Vilma néni előtt is titkolnia kell, mert Vilma néni jóistene nem szereti Lenint. Bár ez sem biztos, az is lehet, hogy Vilma néni csak a saját dubléláncával tanácskozik, és nem a jóistennel. Vilma néni jóistene amúgy se tud csodát tenni, az igazságmérő készülék se működik, s a kakastollasokkal szemben is a tanárnak van igaza. Lenin azonban csodát tud termi. A Gereblyés fiú is, akinek szegény béres volt az apja, tőle kapott autót. A Gereblyés fiú Leninhez imádkozott, és igaza volt. Tizenhatodik Lajos fia azonban nem imádkozhat Leninhez. Tulajdonképpen kihez is imádkozhat Tizenhatodik Lajos fia, aki didergő pékinas, és motorbiciklije sincsen?
