Irodalmi Szemle, 1966

1966/9 - FIGYELŐ - Ladislav Ťažký: Az udvar bevétele (regényrészlet)

magunk tanítottuk őket, kicsinyek voltak, de már járomba tudták hajtani a fejüket, az iskolát az állam adta, mi meg az államnak adót, te tudod a legjobban, Biblická, hogy megy ez körbe-körbe, a gesztenyefák is csak úgy Isten segedelmével nőttek, senki sem ültette őket, csak a mag hullott le... A mag, az kész csoda, Biblická, minden abból ered, az élet is mag, és ebben a magocskában... így megy ez időtlen időktől fogva, amilyen magot elvetsz, olyan növény sarjad belőle, te okosabb vagy, Biblická, többet vetettél, mint én, de ne bámulj rám ilyen furcsán, tudom, hogy nem vagy buta ember, inkább csak irigy, de sose merted bevallani, inkább megjátszottad az istenfélő prófétát, sokat adsz, gyorsan adod, gyorsan elveszik, ha iga­zad van is, mit tegyek, miért imádkozom, mindent Ő csinál, miért áldja meg a munká­mat, ha utána elveszi, a latrok is az úr gyermekei, Biblická, akkor meg igazán... Domina miért cipelte zsákszámra a makkot, makkal, csalánnal hizlalta a disznóit, a hízot­tat eladta, újat hizlalt, megint eladta. Ki mondta neki, hogy csinálja? Hajtotta az adós­ság, emlékszel, amikor a Rovina-dűlőből a hátamon hoztam haza, majdnem megszakította magát. Nekem nem volt asszonyom, Biblická, nem bizony, a munkával meg az adóssággal háltam. Ezért akartatok megfeszíteni? Asz- szonyra vágytam. Nekem nem volt jogom vetni, magot szórni a földbe? Megfeszíteni... Az asszony megszakadt, valami megpattant a derekában, Domina fogyott, a disznók híz­tak, a makk jó, vad takarmány, szemes, ha hallottad volna a szuszogásukat, ahogy hever­tek, aludni se tudtam, Domina állandóan nyögött, jajgatott, láza volt, kiabált, a hús súlya fojtogatta, a makk szaga fullasztotta... Ö, Biblická, neked magyarázzam, de hisz te tudsz mindent, Perunfalván mindenki tudja, hogyan volt, mégis irigykedtek, és megfeled­keztek a fájdalmunkról. De akkor sajnálkoz­tatok ... Dominát sajnáltátok, s amikor már majdnem a másvilágon volt, ti, fekete varjak, rajtam köszörültétek a pletykás nyelveteket, elnyűtte, tönkretette az asszonyát, telhetetlen farkas, tönkretette, s közben először az ágyra gondoltatok, csak aztán a dologra, maga tette tönkre magát, de az injekcióért közösen fizet­tünk az orvosnak, a makk beteggé tette, meg is gyógyította, a makkot felfalták a disznók, a disznókat megették az urak, pénzt adtak érte, az orvos rengeteg pénzt akart, és Perun, a farkas, odaadta. Ördög vigye a disznókat, csak Domina éljen... És élt. De néhányszor még összeesett a makkal teli batyu alatt, és nyúzta a tégla is, a pénz is, meg a kamat a bankban, az szívta a vérét leginkább, és most azt mondod, Biblická, hogy új házam van, hosszú, olyan hosszú, mint senkié Perun­falván. Tudom, a mi házunk a leghosszabb téglaház a faluban, az istálló is téglából van, a gyárakat üvegből építik, de ha a tehénnek nem lenne szarva, ha mindnyájan nevetnétek is, üvegből építeném az istállót. Perunfalván van, elég víz, tudom, hogy a vízvezeték is szálka a szemetekben, de már hallgathatná­tok végre, megmondtam, hogy a gyereknek ez a passziója, agyonüssem-e, gondol egyet és megcsinálja, a pénzemet sose raktam ládába és nem is fogom, azt csak az öreganyám csinálja, azt hiszi, hogy kinevetem, az öreg­anyám igazán régimódi... Öreganyámnak tu­lajdonképpen két ládája van, abban volt a vagyona, amivel férjhez ment, négy embernek is elég volt cipelni, a másikban öreganyám majd a halála után fekszik, azon kettőnek se lesz mit cipelni majd, a levegő, a napfény, a hideg és a munka kortyokban itták az ere­jét, felszívta a föld, az a föld, amelyik az embernek már életében a szívéhez igyekszik, árad bele minden pórusán át, Biblická, a gazdaembernek is elkél a fürdőszoba, eltereli a figyelmét a földről, a gyerek télen is akar fürödni, hozzád képest, Biblická, én is gyerek vagyok, igazán gyerek vagyok, öreg, de még mindig gyerek, hatvanévesek is megfürödhet­nek télen, a gyereknek arany a keze, lebeto­nozta a trágyadomb helyét, a gyereknek tet­szenek a lányok, szívesen jár bálba, szívesen hord fehér inget, a lányoknak a mi időnkben is tetszettek a fehéringes fiúk (Dominát a makk tette tönkre, a büdös makk meg a ka­matok, adósságok, egyformán kapzsik voltunk, lemondtam hát a fehér ingről, ki ne akarna több földet, mint amennyije van?!), a fehér inget mosni kell, a lányok nem mossák ki, a lányok csak összekenik a legények gallérját, a lányok ma már nem szégyenlősek, mások előtt is megcsókolják a fiúkat, a nyakukat is megcsókolják, és a... szájuk helye ott­marad a galléron, az inget minden vasárnap és minden bál után mosni kell, Domina elő­ször nem akart a mosógéppel mosni, zúgott tőle az egész teste, a feje is megfájdult, forgott vele a világ, a ház előtt megálltak az emberek; az ablak alatt patakocska muzsi­kál, csontot hasogatón hideg a vize, egy fél- hetet mosott a patakban, aztán egy félhetet meggörnyedve járt, a gyerek nem nézhette, kimosott maga, a lányok azt nem látták, de ő különben se bujkált, mosott, még a szom­szédasszonyokat is áthívta, azok meg eljöttek nézni, csodálkozni, Domina nem győzte di­csérni a gyereket. Elsőként kezdett géppel mosni, a gyerek ingeiből mosógéppel tüntetni el a lányszájak nyomát és illatát Perunfal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom