Irodalmi Szemle, 1966

1966/9 - HAGYOMÁNY - Csanda Sándor: Neubauer Pál

ságdarabok formájában iktatja be.) A misztikumnak a valósághoz való kapcsolását szolgálja az a szerkezeti sajátság is, hogy az író idézi a hős naplóját vagy feljegyzéseit, s ezzel epizódot vagy újabb cselekményt épít a történetbe — hasonlóan, mint a keleti elbeszéléseikben, például az Ezeregyéjszaka meséiben. A titokzatosság homálya, a váratlan fordulatok gyakran hatásvadászatról, újságírói ügyeskedésről tanúskodnak Neubauer epikai alkotásaiban.

A misztikum, a kalandszeretet, a Dosztojevszkijre emlékeztető pszichológiai ábrázolás uralkodik az írónak első magyarul megjelent regényében, a Mi közöm hozzá? címűben is. Hőse Stüisser Mátyás német szobrász- művész, aki az első világháború alatt mint repülős felderítő megöli a repülőgép pilótáját, hogy így megmeneküljön az értelmetlen vérontástól, s megadhassa magát az oroszoknak. Ezután szibériai fogolytáborba kerül, a forradalom kitörése után pedig eljut Moszkvába, ahol a bolsevikekkel és a Cseka embereivel köt barátságot. Később visszatér Berlinbe, s rengeteg kalandos ismeretséget köt német kommunistáikkal, szovjet ügynökökkel és emigráns orosz arisztokratákkal, mialatt 'egyre üldözi őt a megölt pilóta emléke. A nagy titok — a gyilkosság — Moszkvában, majd később Berlinben is kipattan, és hősünk kalandos körülmények között szembekerül a megölt pilóta apjával is. Végül úgy vigasztalja meg gyötrődő lelkiismeretét, hogy elárulja egy forradalmi puccs előkészítését, rendőrkézre juttatja saját elvtársait, hogy megakadályozza a vérontást. A mű hőse valami misztikus filozófiából kiindulva árulással teszi jóvá bűnét, s Neubauer későbbi műveiben is 'kísért az a reakciós szemlélet, hogy a haladás érdekében elkövetett erőszak, a forradalom is bűnös vérontás, melyet a humanizmus érdekében meg kell akadályozni.

A kétkötetes regény egyéhként is túlkombinált s egyenetlen színvonalú alkotás. Találóan állapítja meg róla Vájlak Sándor az Oj Elet (1936. 7. sz.) recenziójában: „A jellemzéssel és az esemény-fantáziával nem áll egy nívón a szerkesztési és nyelvi fantázia. Az írói mesterség eme hiányossága miatt azt mondhatjuk, hogy Neubauer nem epikus szépíró, hanem inkább sokat tapasztalt publicista, európeer, aki látja a problémákat, telepíti a jellemeket, de nem tudja életre keltem őket. A regény szerkezetét minduntalan patetikus vagy exaltált szónoklatok viszik át a kátyún, néhol meg lapos filozófiai elmélkedéssé vagy pedig publicisztikai értekezéssé válik a regény. A sok probléma nem

építődik be a regény épületébe, s Stüsser csak átmegy rajtuk, de nem alakul át. Az a Stüsser, aki rengeteg szerelmi, politikai és lelki kalandon megy által, aki a regény végén vándorbottal nekivág a nagyvilágnak, ugyanaz, aki az első oldalon belépett. A sok problémát, iniciatívát nem tudta bevinni az író Stüsser lelki képébe.“

A regény némely vonatkozásában a művészegyéniségnek a társadalomtól való elidegenedését is kifejezi: főhőse alkotni és szeretni akar, de a háború, a forradalmaik és ellenforradalmak más tevékenységre kényszerítik, gyilkossá züllesztik stb. Pedig Stüsser Mátyás nem vállalja egyiket sem, s a művön végigvonul a megválaszolatlan ikérdés: mi közöm hozzá? A kor és az egyén problémái számos ponton összeütköznek egymással, sőt, az egyénen és a koron belül is összecsapnak a konfliktusok a regényben.

Nem mentes művészi és filozófiai ellentmondásoktól Neubauer legjelentősebb alkotása, a nemzetiközi díjat nyert A jóslat sem (németül: A hiányzó fejezet). A terjedelmes, közel 27 íves regény cselekménye rendkívül bonyolult, időben és térben szerteágazó. Egy állítólagos, 1923-ban közölt újsághírrel kezdődik, mely szerint megtalálták Marco Pólónak, a hatszáz évvel ezelőtt élhunyt világhírű velencei utazónak titokzatos végrendeletét, s kutatnak a sírja után is. Az újsághír megjelenésével egyidőben az angol alsóházban a munkáspárt egyik képviselője, Charles Montagu interpellációt intéz a külügyi államtitkárhoz két, 1914 elején Indiában eltűnt angol tiszt ügyében. Ilyen egymástól távol álló jelenségek a történet folyamán számtalan esetben csodálatos módon találkoznak, mert titokzatosan, misztikusan ösz- szefüggnek. Ugyanakkor egy nagy berlini lapban egy másik újságcikk is megjelenik Tragédia a majmok birodalmában címmel. Az ismeretlen szerzőtől származó fantasztikus cikk épp egy angol parlament ülésének napján jelenik meg, s arról számol be, hogy az indiai Mathura őserdőben a fehér majjmok istenének, Hanumannak a birodalmában, a Dzsama folyó partján eltűnt egy német tudós, Hans Kämpfner. „Hosszadalmas és bonyolult utánjárással még két, kísértetiesen ható adatot állapítottak meg. Kämpfner könyve nem vált ismeretessé, nem váltott ki semmiféle hatást..." A másik megállapítás az volt, hogy Kämpfner Lélekvándorlás és hindu démonkultusz című titokzatos könyvének megjelenése után valóban eltűnt Berlinből, s azóta senki sem tud róla.

Kevéssel az újságcikkek megjelenése után egy névtelen szerző angol nyelvű könyvet