Irodalmi Szemle, 1966

1966/4 - FIGYELŐ - Milan Kundera: Az örök vágyakozás aranyalmája (elbeszélés)

mondtam. — Mondjuk valaki másnak adnád ki magad.

— Nagyszerű! Mondjuk Jasnýnak, mint ma is.

— Ő fütyül a filmesekre. Inkább a sportolókat szereti.

— Mért ne? — mondta Martin. — Mindent meg lehet csinálni. — És egy perc múlva már

lázasan folyt a vita. A terv percről percre világosabb lett előttünk, s az egyre sűrűbb alkonyaiban nemsokára előttünk ringott, mint egy gyönyörű, érett, csillogó alma.

Engedjék meg, hogy ezt az almát némi ünnepélyességgoi elnevezzem az örök vágyakozás aranyalmájának.

Kövesdi János fordítása

Weiner-Kráľ: Látogatás (1935)