Irodalmi Szemle, 1966
1966/2 - HAGYOMÁNY - Kókay György: A pozsonyi újságírás kezdetei
akkor, amikor — különösen a kifejlődő nemesi nacionalizmus hatására — egyre kevesebb lett a megértés a többi hazai nép hasonló törekvése iránt. Rátot atifeudalizmusa és humanizmusa azonban arra tanította, hogy a nemzeti kultúra kifejlődését nem a többi nép hasonló mozgalma, hanem éppen az elidegenedő magyar arisztokrácia akadályozza meg. Haladó felfogásának kialakulásában jelentős szerepe volt a pozsonyi evangélikus líceum humanista szellemének, a göttingai újhumanizmusnak, és kétségtelenül Herder hatásának is. Rát évfolyamtársa volt egyébként Pozsonyban Hajnóczynak, akiből a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője lett. Bár 1782 végén, három évi szerkesztői munka után visszavonult az újságírástól, továbbra is foglalkozott tudományos tervekkel, és csaknem élete végéig kapcsolatban állt Batsányival és Kazinczy- val, aki egyszerre nevezte őt igaz magyarnak és a világosság fiának. Rát után a nyomdász-kiadó — mert az újság szerkesztője annak csak alkalmazottja volt, egy évig egy tehetségtelen írót alkalmazott. Csak amikor ennek kedvezőtlen hatását az előfizetők számának csökkenésén is le lehetett mérni, fogadta fel Paczkó Révai Miklóst, akit pedig már Rát is utódjának szemelt ki. Révai is Rát programját kívánta megvalósítani, sőt még tovább is lépett, különösen a nyelvművelés terén. Az a jelentős mozgalom, amely Kazinczy által bontakozott ki, és amelyet nyelvújítás néven szoktunk emlegetni, nagyrészt az első magyar újságírók kezdeményezésével indult meg. Az újság szerkesztésénél ugyanis, főleg a fordításoknál, sok olyan új fogalommal találkoztak, amelynek még nem volt magyar neve. így a mindennapos újságírói gyakorlat során új szavak születtek. Az új szavak alkotásánál Rát is, Révai is kellő mértékletességgel és jó érzékkel járt el: nem egy általuk alkotott szó — mint pl. az újságíró — ma is él nyelvünkben. De Révai nemcsak nyelvi téren, hanem az újságírói stílus szempontjából is továbbfejlesztette Rát kezdeményezését, ő ugyanis határozottan közérthetőségre törekedett azért, hogy az újság által közölt ismereteket minél többen magukévá tudják tenni. Azonban újságírói terveinek megvalósítását éppen csak hogy megkezdeni tudta, mert egyházi felettesei — Révai piarista volt — megtiltották neki az újságírói tevékenységet. A Magyar Hírmondó azonban tovább is megjelent. Bár a szerkesztők elég gyakran váltakoztak, és ennek megfelelően némileg mindig módosult az újság irányzata is, mégis jelentős hatást ért el az előfizetők körében, akiknek száma elérte az akkori viszonyok között igen tekintélyesnek mondható öt-hatszáz főt. Tágította az emberek érdeklődési körét, tájékoztatott a hazai és világeseményekről, és hírt adott irodalmi életünk szervezkedéséről. Tudjuk például, hogy Batsányi és Kazinczy kezdettől fogva szorgalmas olvasói voltak a Magyar Hírmondónak, és számos ösztönzést kaptak tőle. A lap 1788 októberéig jelent meg Pozsonyban. Paczkó Pesten folytatta kiadását, de ott már Magyar Merkurius volt a címe, és csak a következő év végéig élt. Közben azonban a pozsonyi Magyar Hírmondó egyik szerkesztője, Szatsvai Sándor Bécsben maga is indított egy újságot, amelyet rövidesen még két magyar lap követett. így tehát ha a pozsonyi Magyar Hírmondó meg -is szűnt, mégis belőle nőtt ki a magyar újságírás. És ez a kezdet méltó a magyar publicisztika későbbi haladó képviselőihez, hiszen Ráték is a saját koruk legfontosabb kérdéseit tárgyalták az újságban, a kor haladó szemléletének, a felvilágosodásnak és a humanista patriotizmusnak a szellemében. E szellemnek az eredménye, hogy a Magyar Hírmondó története nemcsak a magyar hírlap- irodalom kezdetei számára jelentős, hanem a szlovák és a magyar kulturális törekvések kapcsolatai szempontjából is. Mégpedig nemcsak azért, mert ezekben az években jelent meg az első, akkor még cseh nyelvű, szlovák újság is Pozsonyban, a Presspurské Noviny, hanem azért elsősorban, mert Rát személyében azt a publicistát Ismertük meg, aki a hazai feudális és a bécsi elnyomó törekvések ellenében szükségesnek tartotta a magyar nemzeti törekvések mellett a szlovák és a többi magyarországi nép hasonló törekvéseinek támogatását is.
