Irodalmi Szemle, 1966

1966/10 - FIGYELŐ - Mikola Anikó: Képek egy sötét világról

Képek egy sötét világról Ordögszakadék, latin-amerikai prózaírók Szinte lehetetlen próbálkozás Latin- Amerika, a kétszázmilliós földrész iro­dalmáról egyetlen antológia keretében átfogó képet nyújtani, mégis örömmel fogadjuk a Váradi László válogatásában és fordításában megjelent Ördögszaka­dék című elbeszéléskötetet. Dél-Amerika irodalma — s főleg pró­zája — nálunk meglehetősen ismeretlen. A költészet mindig könnyen hódít tért magának, míg a próza lassabban, körül­ményesebben mozog. Pablo Neruda Ele­mi ódái és Guillén költészete már rég­óta része a magyar irodalmi köztudat­nak. Octavio Paz, a nagy mexikói költő neve sem ismeretlen nálunk, mióta a Napkövét Somlyó György fordításában magyarul olvashattuk. A regényíró Juan Rulfo s a novellista Kordón és Téller nevével is találkoztunk már a magyar- országi Nagyvilág hasábjain, de Jorge Icaza, E. López Albújar, Baldomero Lillo, Marcelo Salinas még csak nevek szá­munkra — ismeretlen írók, akik egy furcsa világba: a babonákkal, fétisek­kel, előítéletekkel küzdő nyomorultak világába vezetik az olvasót, s az ősök maya, azték vagy afrikai néger hiedel­mei a huszadik század szellemének ide­gen törvényei közt vergődő emberek életéről adnak hírt, elnyomottakról, akik még lázadni is képtelenek, nem tá­madnak, nem védekeznek, csak sorsukba törődve, fáradtan meditálnak életük fö­lött, s a halálban látják az egyetlen lehetséges kiutat, akik „... már a hét elején pálinkába fojtják fájdalmukat, éhükben dögöt lopnak az uradalomtól, hazudnak egymás védelmére, őseik féti­seit, babonáit összekeverik a keresztény szentek képeivel". Az ecuadori Jorge Icaza mondja ezt a kötet címadó elbe­szélésében. S ez a nyomor-kép valami­lyen formában mindegyik írónál meg­található. Icazának nemcsak ez az elbe­szélése, de az első, 1935-ben megjelent Az utcákon című regényét követő négy könyve is megrázó védőbeszéd hazája megvetett, üldözött őslakói felett, akik az Andok sziklái közé szorítva, bozótos szakadékokban, állati sorban tengetik életüket. íme, néhány mondat a felvér Trinidad Callahuazo, a megfélemlített, kétségek közt gyötrődő asszony imájá­ból „...Mint az állatok, úgy szeretünk... Másképp nem tehet a szegény indián Tekints ránk, atyám... így... így tettek valamennyi őseink... Óvj bennünket az Ördög szakadék sátánjaitól, atyám... A vihartól, amely nem hagy nyugton min­ket, egész éjjel fütyül... A tetőn fész­kelő bőregerektől... Minden rémségtől és zajtól, amely szerelmünket háborgat­ja..." De az Ördögszakadék sátánjaitól senki sem tudja megóvni Trinidad rneg- kékült, rettenetes kínok között elpusz­tult testét. Talán még ennél is keserűbb Miguel Angel Asturias Mind amerikai című el­beszélése. A guatemalai származású, de amerikai állampolgár Milocho harcát írja le ébredő lelkiismeretével, amikor egy milliomosokból álló turistacsopor­tot visz hazájába, Guatemalába, s ott látnia kell az amerikai bombázó gépek által elpusztított ismerős falvakat, vá­rosokat. Az író páratlan realitással tud­ja érzékeltetni azt a feszültséget, amely addig fokozódik a főszereplőben, amíg egy kirándulásról visszatérőben szándé­kosan szakadékba vezeti az amerikai tu­risták autóbuszát. Asturias egyébként nemcsak Guatemala legnagyobb novel­listája: népi motívumokban, költőiség- ben, metaforákban gazdag, színes mű­vészetét Dél-Amerika-szerte ismerik és szeretik. Az 1930-ban megjelent Guate­malai legendák után megírta nagysikerű regényét, az Elnök urat, amelyben né­pének nyomorát, félelmét és tehetetlen­ségét idézi a századeleji években a Cab- rera-diktatúra idején. Bernardo Kordón a fiatal argentin írónemzedék reménysége. Nemrég meg­jelent Vasárnap a folyón című könyvé­ben az argentin főváros, Buenos Aires életét mutatja be színesen. Ennek a kötetnek egyik legjobb elbeszélése az itt is szereplő Dübörögnek a dobok. Dél-Brazíliában, Santa Bahía de Todos Los Santosban játszódik le a cselek­mény egy misztikus, alig ismert és sej­tett világban, az ősi néger vallási szer­tartások világában. A kötet egyetlen portugál nyelvű író­ja, Garciliano Ramos, Brazíliát képvi­seli. Ramos öt könyve (Aszály, Az em­berfarkas, Aggodalom, Emlékirataim a börtönből és Gyermekkor) közül egy, Az emberfarkas magyar fordításban is

Next

/
Oldalképek
Tartalom