Irodalmi Szemle, 1966

1966/1

Prágát fényképezni nemesük turista .szenvedély, hanem művészet is lehet. E mellett szól Oldrieh Rakovec ,,Ilyen­nek látom Prágát" című legújabb fotociklusa, amelyet az idén tavasszal egy ismert párizsi galériu fog elsőnek bemutat ni. E készülő ki­állítás anyagából válogattuk össze az Irodalmi Szemle mai számának képanyagát, ■amelyben Oldrieh Rakovec a régi város új életét nemcsak a riporter éles szemével, hanem korunk foto- rnuvészetének gazdagon asszociatív eszközeivel rögzíti. Olyanok ezek a fotók, mint a modern vers, amely rímek helyett az érzelem imagi- nációira s a gondolat paraboláira építi u mon­danivalóját. Magáról Oldrieh Rakovecről, a fényképek szerzőjéről mindössze annyit, hogy amatőrként kezdte pályáját, s felvételeivel először 1948-ban az Országos Mezőgazdasági Kiállítás fotopá- lyázután tűnt fel, amelyen elnyerte az első dijat. Rövidesen a csehszlovák hadsereg lapjai­nak fotóriportere lett, majd Prága legnagyobb képes hetilapja, a ,,Svét v obruzech“ szerződ­tette. E lap kötelékében dolgozik ma is. Figyelmét kezdetben a népi táncok szépsége vonzotta. Tizenötször látta és fényképezte a stráinicei népművészeti ünnepélyeket, s e tizenöt esztendő munkájának eredményeként született meg ,, Európa táncol Strážnicében“ című fotokönyve. Ezután a gyerekek világa felé fordult. ,,Boldog napok" című könyvéhez, amely a gyermekélet mindennapos csodáit tár­ja fel, Jarmila Glazarová írta az 'előszót, a fényképeket pedig Ivó Stuka és Ilona Borská versei kommentálják. Nem lesz talán érdektelen meg jegyezni, -'hog y Rakovec Prágát — fotóművészeiének legújabb témáját — csak nemrégen fedezte fel, jóval azután, hogy számos külföldi fényképcikliisá- val idegen városok s távoli országok ?életét dokumentálta. Párizs és Berlin, Görögűrszág, Afganisztán és Algéria után fordult csak szü­lővárosa felé, a Moldva-parthoz, amelyről gye­rekek kémlelik a vizet, a Kisoldal zegzugos utcáihoz, amelyek elnyelik az autók zaját, egy villamosmegállóhoz, amelynél fiatalok búcsúz­nak; 's egy, a múlt századból ittfelejtett gáz­lámpához, amely romantikus fényt vet az élet örömeire. A múlt és a jelen, a régi iés az új találkozása egy nagyváros életében, s e talál­kozás harmóniája az a varázs, amely Rakovec prágai fotociklusát áthatja, s azt magas igé­nyekkel mért művészi alkotássá emeli. (T.) Oldrieh Rakovec: Kilátás a Moldva túlsó partjára

Next

/
Oldalképek
Tartalom