Irodalmi Szemle, 1965

1965/7 - MŰFORDÍTÓINK MŰHELYÉBŐL - Kardos István: Tanítóságunk élet- és műveltségi színvonala egy felmérés tükrében

Nem kielégítő hazánk ismerete sem, a tanítók 22 %-a (28) még nem volt Prágában, de sokan Pozsonyt, a Mag as-Tátrát sem ismerik, a járás tanítóinak 36 %-a még nem járt Kassán. A tanítók 25,3 %-a (31) még nem járt külföldön, csak 11 tanító utazott repülőgépen.

A tanítók idegen nyelvi ismereteinek vizsgálata azt bizonyítja, hogy 7 tanítón kívül valamennyien többé-kevésbé jól ismernek valamilyen idegen nyelvet. Harminc vizsgált személy szlovák nyelvi tudása kitűnő, negyvenkilencé jó, harminc- nyolcé pedig közepes. 21 tanító három, illetve háromnál több, 46 pedig két idegen nyelvet beszél. Az idegen nyelvek ismeretében következő a sorrend: szlovák nyelv (117), orosz nyelv (52), német nyelv (22), francia nyelv (3), angol nyelv és görög nyelv (2—2).

A zene iránti érdeklődésre több kérdésünk is vonatkozott. A tanítók több mint felének nincs semmilyen hangszere, csak 7 tanítói lakásban találtunk zongorát vagy harmóniumot. Pedagógusainknak csak 12 %-a ismeri magasabb szinten a kottát, mint ahogy azt az oktatás igényli. A vizsgált személyek által kedvelt zenei műfajokban a következő sorrend állapítható meg: 1. sláger, táncdal (119 pont), 2. magyamóták (114), 3. népdal (108 pont), 4. operett (107 pont), 5. opera (33 pont), 6. dzsessz-zene (24 pont), 7. szimfonikus zene (23 pont), 8. kórus (20 pont), 9. kamarazene (8 pont), stb. Azt hisszük, hogy ez a sorrend, de különösen az egyes műfajok pontarányai önmagukban is árulkodnak tanítóink zenekultúrájáról. A sorrend kiegészítéséül a következő kérdésünk alapján kialakult sorrendet is közöljük. A kérdés így hangzott: melyek azok a zenei műfajok, amelyeket egyáltalán nem szeret? Sorrend: 1. opera (39 személy, a tanítók 31 %-a), 2. szimfonikus zene (34), 3. kamarazene (32). Ezt a szomorú valóságot igazolja az a tény is, hogy az elmúlt három esztendőben (fiatalokról van szó, akik közül sokan 2—3 évvel ezelőtt végezték tanulmányaikat s aránylag elég kulturált környezetben!) a tanítók 71 %-a (89) nem volt opera-előadáson vagy hangversenyen. Néhány információs (tapogatódzó) kérdést is feltettünk. Az egyik így hangzott: ön szerint ki a legjelentősebb magyar zeneszerző? 21 kérdezett nem tudott felelni, hattól pedig kétség be- ejtően minősíthetetlen választ kaptunk. A kedvelt zeneszerzőkben ilyen sorrend alakult ki: Kálmán, Kodály, Verdi, Liszt, Lehár, Strauss, Bartók. Megjegyezzük, hogy az ellenőrző kérdésekre kapott válaszok nem mindig igazolták az előző válasz őszinteségét, hitelességét. 41 tanítónak nincs kedvenc zeneszerzője. Arra a kérdésünkre, hogy „melyik klasszikus zenei mű tetszik önnek?“, a tanítók 62 %-a (77) egyetlen művet sem jelölt meg! A kedvelt dalénekesekben ilyen sorrend alakult ki: Németh Lehel, Kovács Apollónia, Koós Károly, Németh Marika, Béres Ferenc, Sárossi Katalin. A tanítók 28 %-ának nincs kedvenc dalénekese, 50 tanítónak ninos „nótája“.

Ezek a tények kétségtelenül bizonyítják, hogy pedagógusaink zenei műveltsége, s ezen belül zenei orientációja nagyon hiányos. Persze, ezen hibákért nemcsak a pedagógusképző intézetek felelősek.

Az 1963—1964-es iskolai évben 33 tanító egyetlen hivatásos színtársulat előadását sem tekintette meg, 22 tanító pedig nem tudta megnevezni a látott művet. A kedvelt színészekben a következő sorrend állapítható meg: Páger, Rátonyi, Törőcsik, Gábor Miklós, Bessenyei, Kabos, Latabár K., Ferenczy Anna, stb. A tanítók 22 %-ának nincs kedvenc színésze.

Nagyon kellemetlenül lepett meg bennünket az a tény, hogy a vizsgált személyek 51 %-a (64) még sosem volt képtárban, a tanítók közel 30 %-a csak egy múzeumban, 13 személy pedig egyetlen egyben sem volt még.

A képzőművészeti ismeretekre vonatkozó kérdések is tapogatódzó jellegűek voltak. Arra a kérdésre, hogy „ön szerint ki a legjelentősebb magyar festő?“, a tanítók 46 %-a nem tudott válaszolni. Az illusztráció kedvéért néhány men- tegetődző választ idézünk: „nem ismerem őket“, „sosem hallottam róluk“, „nem foglalkozom képzőművészettel“, „én matematikus vagyok, mi közöm a festészethez?“, stb. A kérdezettek 62 %-a (77!) egyetlen olyan képzőművészeti alkotást sem tudott megjelölni, amely megragadta volna a figyelmét!