Irodalmi Szemle, 1965
1965/7 - MŰFORDÍTÓINK MŰHELYÉBŐL - Josef Hanzlík költészete - Josef Hanzlík: Versek (Kovács Farský Vladimir fordítása)
Az érettségin pedig egy nefelejcs-szeműnek az ablakmenti padban ezt küldte a diák SINUS = SÜLETLENSÉG TANGENS SZINTÉN KÉT PÁRHUZAMOS TÁVOLRÓL SEM TALÁLKOZIK CSAK A VÉGTELENBEN NAGYON SZERETLEK Mikor a lány faképnél hagyta fél évig is ide-oda rohangászott mint gyötrelemtől tébolyodott csikó Aztán évek múltán ezt írta a versesfüzetbe NINCSEN CSILLAG SZÄMOLATLAN DE A KI NEM MONDOTT NYOMORÜSÁG MEGSZÁMLÁLHATÓ AZ ÉLETEDBEN ÍME ITT AZ OSTOR ÉS A SZÉK ÍME A CSÚCSBAN ÖSSZEFORROTT SZIVEK A SZERELEM A NYŰG A KÉTSÉGBEESÉS ÍME A KIVONÁS MARADÉK NÉLKÜL Szombaton alighogy véget ért a tanítás a gyerekek kiugranak nadrágból és szoknyából piszkos kézzel megfogják a város kékes csillagának ágát s kopott kerékpár kormányán mely útközben zötyögve énekel fejvesztetten viszik magukkal túl a városon a kültelekre ahol a csillag-lerakóhely van s mialatt otthon vasalják és keményítik * a szombati gallérokat a kis vadócok ordibálnak KÉKES CSILLAG KÉKES CSILLAG NEM KELL NEKÜNK GALLÉR-VÁROS s rugadlják a várost cudarul mintha kétkapura játszanának vele Aztán alkonyodik s egyszerre csak kék csillag'gal teli aiz ég palánk mögé száll a labda itt a kormos-szemű vonat is s a gyerekek haza szélednek Ámde aztán (KÉKES CSILLAG KÉKES CSILLAG) egész éjjel s lehet hogy az életükön végesteien végig veszett labda után futnak kezükben a kerékpár-kormánnyal melynek hulló rozsdáját már régesrégen megette az úttest Kováč Farský Vladimír fordításai kültelek
