Irodalmi Szemle, 1965
1965/6 - JÓKAI NAPOK 1965 - Kardos István: A magyar nemzetiségű dolgozók kulturális színvonalának minősítése
Összegezésképpen elmondhatjuk, hogy ez az aránylag szűk terület is bizonyítja; a csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók életszínvonala is jelentősen javult a felszabadulás óta eltelt húsz esztendőben, s biztosítottak azok a legelemibb anyagi tényezők, amelyekre ennek a nemzetiségi kisebbségnek kulturális élete felépülhet. A továbbiakban az 1103 magyar nemzetiségű felnőtt dolgozó társadalmi aktivitását (szűkebb értelemben) vizsgáltuk, s nagyon figyelemre méltó eredményeket kaptunk. 910 személy szervezett valamelyik tömegszervezetben, illetve kulturális szervezetben. A szervezeti számbeli aktivitás a következőképpen oszlik meg: 241 személynek (a vizsgált személyek 21,84 °/o-a) valamilyen tisztsége is van ezekben a szerveztekben. A tisztségek egy-egy személyre eső megoszlása a következő: Mindez egy nagyon tiszteletreméltó aktivitást bizonyít, s a részletesebb elemzés azt bizonyítja, hogy Dél-Szlovákia területén a magyar nemzetiségű dolgozók is minden fontos szervben képviseltetik magunkat. Egyedül az — gondolva itt a négy és több tisztséget betöltők számára — veszélytjósló, hogy úgy tűnik, mintha magyar vonatkozásban is kialakulóban lenne egy amolyan vidéki „funkcionárius réteg“ (funkciókat halmozó réteg) pontosabban: (talán a tanítók.. ?), amelynek a létezése semmiképpen sem kívánatos. A magyar nemzetiségű dolgozók elősorban is a CSEMADOK-on keresztül kapcsolódnak be a község kulturális életébe. A vizsgált személyek 39,4 %-a (435) tagja a CSEMADOK-nak. 146 személy még az 1950—1955 közötti időben, 145 1955—1960 között, 141 pedig 1960 után lépett be a szervezetbe. Számos esetben (186) több családtag is aktívan dolgozik a CSEMADOK-ban, 112 személynek (a felmért személyek CSEMADOK-tagjai 25,7 százalékának) tisztsége is van e szervezetben. A tagok 96 %-a fegyelmezetten fizeti a tagsági díjat, 73,5 %-a rendszeresen vesz részt a tagsági gyűléseken. Ezek a számok azonban csak formai aktivitásról tanúskodnak. Ha az embereknek a kulturális élethez való viszonyát abból a szempontból is vizsgáljuk, hogy vajon a „felkínált“, vagyis mások által megrendezett kulturális termékek fogadásán és élvezésén túl részt- vesz-e maga is a kultúra alkotásában, akkor a kép már sokkal szegényesebb. Ezt bizonyítják a következő számok is: a vizsgált 1103 személy közül aktívan dolgozik énekkarban, tánccsoportban szakkörben színjátszó együttesben, irodalmi estek rendezésében 44 19 29 101 11 egy szervezet két szervezet három szervezet négy és több tagja tagja tagia szervezet tagja 474 231 125 273 egy tisztséget két tisztséget három tisztséget négy és több tisztséget betöltők száma betöltők száma betöltők száma 85 81 19 56