Irodalmi Szemle, 1965
1965/6 - JÓKAI NAPOK 1965 - Kardos István: A magyar nemzetiségű dolgozók kulturális színvonalának minősítése
illetve községi könyvtárosokat is képezzen. Mérlegeléseink szerint (tudatosítva, hogy a könyvtári munka egyre inkább minden községben „egész embert“ igényel) magyar vonatkozásban ez a megoldás lenne a leggazdaságosabb, legreálisabb, nem is beszélve arról, hogy az oktatásban teljesen együttműködhetne a Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszéke a Magyar Tanszékkel... A könyvtárak tagságának száma (Nagybalog és Alsószecse nélkül) 3820. A 22 község lakosságának 7,5 %-a, — ez bizony nagyon kis szám! Ennek ellenére az 1964-es év kölcsönzéseinek száma örömteljesebb szám: 38 522. Megállapítható, hogy elsősorban a tanuló ifjúság olvas szívesen. Ezt igazolja a három „legfrekventáltabb“ mű is: Jókai Aranyembere, Gárdonyi Egri csillagokja és Verne Tizenötéves kapitánya. Csehszlovákiai magyar írótól 778-an olvastak valamilyen művet az 1964-es évben. A legkedveltebb könyv Lovicsek Csillagszemű asszonya, Szőke Katicabogár című ifjúsági regénye, Szabó Béla Marci, a csodakapus című műve, továbbá a következő művek: Megtudtam, hogy élsz, Kamasz, Megtalált élet, Szívet cserélni nehéz és Tűzvirág. Az iskolai könyvtárak könyvállománya kb. 25 700, az 1964-es év kölcsönzéseinek száma 15 712, ez rendkívül nagy szám, mely arra is utal, hogy a tanuló ifjúság olvasási igényeinek kielégítésében nagy szerepet játszanak az iskolai könyvtárak. A lakosság anyagi jövedelmének növekedése az utóbbi években meggyorsult. Erősen csökkenő tendenciát mutat az ipari munkások és a szövetkezeti dolgozók kereseti lehetősége közötti különbség mozgása is. Ennek a kedvező jelenségnek az okát főképpen a mezőgazdasági munka termelékenységének állandó növekedésében kell látnunk. A kutatás területén levő földművesszövetkezetek egy munkaegységre eső átlagos pénzbeli jövedelme 18,08 Kčs. Persze az egyes szövetkezetek között lényeges különbségek vannak, mert míg pl. a munkaegység pénzbeni értéke Ipolyvisken 33 Kčs, Kistárkányban 26,6 Kčs, addig Cakón csak 8 Kčs, Nagybalogon pedig 9 Kčs. Az 1103 felnőttel folytatott értekezésekből következtetve megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatott lakosság egy személyre eső átlagos havi pénzbeni jövedelme megközelíti az 1050 koronát, a családok havi pénzbeni jövedelme pedig 1520 Kčs körül mozog. (1103 alapszámhoz viszonyítva 231 család havi pénzbeli jövedelme nem éri el az 1200 korona határát, 478 családé pedig túlhaladja az 1600 Kčs határát.) A lakosság átlagos kora 48,7 év, s külön kutatást érdemelne, hogy vajon ennek az oka egyértelműen az átlagos életkor növekedésével magyarázható-e? A lakosság anyagi jövedelmének növekedése szinte forradalmi változást hozott a lakáskultúrában. A felszabadulás óta eltelt húsz esztendőben a vizsgált községekben 3338 új házat építettek. (Az egy-egy községre eső átlag 139 új ház!) Gútán 650, Naszvadon 433, Vágán 300, Nádszegen 236, de az olyan apró falucskában is, mint Pákasháza 84 új házat építettek. Ez a minden kétséget kizáró nagy eredmény dicsérően tanúskodik a lakosság szorgalmáról, takarékosságáról. Nem kevésbé érdemes felfigyelni arra a valóságra, hogy a 22 községben (Alsó- szecséről és Nagybalogról nincsenek adataink) 3974 televíziós készülék van, (minden 13 személyre 1) és 11328 rádió (majdnem minden negyedik személyre 1). Mint ismeretes, az ország területi átrendezése új problémákat is eredményezett. Számos község térben nagyon távol esett a járási székhelytől. A vizsgált községek közül is pl. Ipolybalog 83, Ipolyvisk 54, Ipolybél 42, Kistárkány 75, Vaján pedig 45 kilométer távolságra van a járási központtól. Ezt a problémát a közlekedési szervek főképpen az autóbuszjáratok hálózatának kibővítésével oldották meg. A napi járatok száma átlagban 6—7-re, helyenként 10—12-re növekedett. Az összeköttetésben egyre nagyobb szerepet játszik a telefon-összeköttetés. A szóban forgó községekben 735 telefonkészülék van.