Irodalmi Szemle, 1965

1965/6 - JÓKAI NAPOK 1965 - Gál Sándor: Láz és rontás

Ilyen életek között élek sorsuk a sorsom Titkuk ajtaja pattan a mélybe látok Keserű igazságukat hozom görnyed a hátam Egy életemmel hogyan írjam ezt mind le Annyi szépséget Iátok és mégse tudok E találkozások emlékétől szabadulni

Fújnak a szelek hozzák a hírt ősz van Égből kimetszett szelíd metaforákat Iátok Kókadt bokrokon fennakadt néhány levél Pohár az asztalon szomorú-üresen Összeérnek lassan a tárgyak -a csenddel Roggyan az élet a négy égtáj alatt Ki tudja hol vannak a vándormadarak Márta Erzsi Csuli nem érkeztek meg soha Testem mégis őriz titeket háromszögetek bezárt S nincs megoldás hiába ismerem Pithagorasz ős-igazát.

Miért is tudom hogy vagytok Miért is tudom hogy mindéit akva-színű estén Ugyanazzal a mozdulattal bontjátok az ágyat Miért is tudom hogy hiába írom e sorokat Mikor minden elvégeztetett és nincs megváltás

Bohumil Stépán: Kolázs