Irodalmi Szemle, 1965

1965/4 - FIGYELŐ - Marian Váross: Ján Želibský két festménysorozata

éjszakai témák lehetővé tették számára, hogy kiteljesítse a figurális jelenetek kedvelt típusát, hogy érvényesítse kedvelt színtónusát, úgy, hogy a végső kompozíciók közül több megragadja az embert kellemes koloritjával, amely egyenesen meghatványozza az egyes motívumokat.

Mikor a művész 1962-ben „Az illegális sajtó terjesztése“ ciklusáért első díjat nyert a fel- szabadulás 20. évfordulója tiszteletére rendezett versenyen, ez elégtételt és a további munkára való buzdítást is jelentett számára. Ezt követte a „Felszabadulás“ ciklus, amely már kevesebb alkotásból áll (7 pasztell 1963- ból és 8 olajfestmény a következő esztendőből), Zelibskynek azonban nem kevésbé szívügye azon történelmi eseménnyel való összefüggése miatt, amelynek a prágai szlovákok életére is nagy, buzdító hatása volt 1944-ben. Ennek a ciklusnak kifejezésbeli sajátságai lényegükben nem hoztak új mozzanatokat. A „Felszabadulás“ ciklust ugyan formátum tekintetében szerényebben és intimebben fogalmazta meg,

azon néhány nagyobb kompozíción kívül, amelyek a régebbi ciklusban domináltak. Ezzel egyidejűleg azonban végigmondta, cizellálta és hangsúlyozta azt, ami már a „Terjesztés“ ciklusban is legfőbb programja volt.

Éppen Želibský munkája ezen szakaszának teljessége az oka annak, hogy ma a művész műtermében ismét új utakat keres. Ismét — és már hányadszor! — küzd a kompozíció alapelvével, a tiszta színekkel, a kép új megvilágításával. Azonban ebben a keresésben is érezzük azon kvalitások jelenlétét, amelyek már régóta kísérik Želibský munkásságát, s amelyeket más alkalommal ezekkel a szavakkal jellemeztem: „Želibský munkájának mindig megvannak a maga meggyőző művészi és erkölcsi sajátságai. Belsőleg igaz, nem színlelt. Mintha csak a festő intim monológjának eredménye lenne, amely műterme magányában, közvetlen közelségből, főként meditatív eszközökkel teremt tanúságot azokról a szüzsék- ről, amelyekhez mina festő, mind polgár létére egész lényével közel áll.“

Ján Želibský: Éjszaka falun, 1961