Irodalmi Szemle, 1965
1965/4 - HAGYOMÁNY - Sas Andor: Egy reformkorbeli pozsonyi magyar újságíró portréja
Sas Andor hagyomány egy reformkorbeli pozsonyi magyar újságíró portréja Üjszerű újságírói teljesítmény volt a Hírnök megjelentetése Orosz József szerkesztésében 1837. július 4-én. Mikor e lap első száma napvilágot látott, a német nyelvű Pressburger Zeitung 73, a latin nyelvű Ephemerides Poli- tico-statisticae Posonienses pedig 35. évfolyaméiban járt. Az utóbbiak hetenként kétszer, átlag 8 oldalon jelentek meg, mindkettőt az önmaguk teremtette szerkesztési hagyomány merevítette egyhangúvá. Kéthasábosan szedett kis negyedrét oldalaikon túlnyomó részben külföldi politikai krónikákat talált az olvasó, de arról, ami (hozzá legközelebb állt, a hazai és a helyi életről csak nagyon szórványos és szűkszavú híradásokat kapott. Pozsony volt a bölcsője a magyarországi hírlap- kiadásnak. Itt adta ki Bél Mátyás 1726-ban Pozsonyi Újdonságait (Nova Posoniensia) latin nyelven, itt indult meg 1764-ben Landerer kiadásában a Pressburger Zeitung, itt szerkeszti Tállyay Dániel II. József császár korában a szlovák nyelvű Pressburské Novinyt, itt adja ki Rát Mátyás 1780-ban a Magyar Hírmondót, mely 7 évig állott fenin s Szacsvay Sándor nevű szerkesztőjének Bécsbe költözésével belőle sarjadzott ki a bécsi magyar újságírás. Orosz József érdeme volt, hogy visszatelepíttette Pozsonyba a magyar zsurnalisztikát pontosan 50 esztendős szünetelés után, mert a pozsonyi Hírmondó 1787-ben adta utolsó évfolyamát. Miikor Orosz József Hírnöke megszűnik, a Hírnökhöz hasonló formátumban Ľudovít Štúr jelenteti meg lapját. A Hírnök szerkesztés, forma és tartalom tekintetében újszerű kezdeményezés. Jelentősége a ihelyi kereteiket túlhaladja, s szerkesztője méltán remélt számára országos visszhangot. Amint Pozsony, a törvényhozásnak és a koronázásnak városa, rivalitásban állott Pesttel, mint a félszázad előtt odaköltöztetett országos hatóságok székhelyével, úgy próbál Orosz József új lapja útján versenyre kelni a másik főváros társadalmi, sajtóbeli és irodalmi vezetőivel, így Széchenyivel, a gazdasági és tárisadalmi íreformok irányítójával, Helmeczy Mihállyal, a Jelenkornak, Pest nagy (hírlapjának szerkesztőjével s az Athe(Részlet az 1962-ben elhunyt kiváló irodalom- tudósnak és történésznek „Pozsony napjai a bécsi kongresszustól a nagy márciusig" című' kultúrtörténeti müvéből) neum és a Magyar Tudós Társaság körével. Mi tette időszerűvé, hogy Balásfalvi Orosz József ügyvéd és publicista 1837-ben újságot, s 1838-ban az újság melléklapjaként folyóiratot indított Pozsonyban? A gőzhajózás és a vasúti forgalom kialakulásának azokban az úttörő éveiben a közönség híréhsége, újságolvasó kedve nőttön-nött. Állandóan jöttek értesülések, hogy Sina báró, a forgalom várható fejlődését helyes érzékkel megérző fiatalember, milyen vasút- és hídépítési tervekkel foglalkozik. 1834-ben megszűnt az akkor már 52. évfolyamában járó Magyar Kurír, mely Becsben jelent meg s a birodalmi főváros hírforrásaihoz való közelsége miatt vált széles körben olvasottá. A Magyar Kurír megszűntével többen kértek engedélyt újság alapítására s a szerencse Orosz Józsefnek kedvezett. Ilyen engedély elnyerése persze összeköttetés dolga is volt, miért a helytartótanácson és a magyar udvari kancellárián kívül beleszólt az elintézésbe a legfelsőbb politikai (hatóság, a bécsi állairvkancellária. Nemcsak abból a szempontból vették szem- ügyre a kiszemelt engedményest, hogy rászolgált-e a lapkiadásból húzható jövedelemre, mint anyagi jutalomra, hanem mérlegelték szándékait is: nem fogja-e az általa megszervezendő hírszolgálattal a közvéleményt, a kedélyeket nyugtalanítani? Orosz József nem mindennapi felkészültségű író volt. Mint dunántúli származású köznemes, szülőhelyén, a Vas megyei Kőszegen megtanult németül, s bizonyos, hogy Ausztria és Bécs közelsége jelentékenyen hatott írói és politikusi állásfoglalásának kialakulására. A Vas megyei Orosz és a soproni birtokán pihenő Széchenyi István közös vonása: megegyezésre törekvő, óvatos magatartás a bécsi kormánytényezőkkel szemben. A zempléni vagy a borsodi követők elszánt frontba-fejlődése Metternich rendszere ellen nem mutatkozik a Dunántúl politikai vezető rétegében, amint példa erre Felsóbüki Nagy Pálnak transigen- ciára hajló magatartása is. Orosz, mint Széchenyi, kétnyelvű író volt, első jelentékeny publikációja, az 1830-i pozsonyi országgyűlés
