Irodalmi Szemle, 1965
1965/3 - FIGYELŐ - Dušan Pokorný: DALLAS Szilfa utca 12,30 III. Ruby (befejező rész)
is. Persze, Rubyt Oswald meggyilkolásáért fogták perbe, nem pedig azért, mert részese volt az elnök ellen elkövetett merényletnek, és az amerikai jog, amely általában véve is nagyon formalisztikus, csupán arra kötelezi a bíróságot, hogy a közvetlenül feltett kérdésről nyilvánítson véleményt, és nem követeli meg tőle, hogy az objektív igazságot keresse, amennyiben az adott kérdés határain kívül esik. Mégis nehezen képzelhető el, hogy a megítélésre váró tett motivációja kívül eshetne az ügyész és a bíró törvényes érdeklődésén. És vajon ki lehetett-e hámozni a bűncselekmény igazi okát, amit Ruby Oswald ellen elkövetett, anélkül, hogy részletesen megvizsgálták volna kettőjük kölcsönös viszonyát? Az ügyész és a törvényszék azonban minden hasonló gondolatot elvetett. Ezzei a kérdéssel kapcsolatban nem hívtak meg egyetlen tanút sem: Marguerite Oswaldot sem hallgatták ki, aki pedig már kénytelen volt letenni az esküt. A vádlottnak egyetlen „ellenőrző“ kérdést sem tettek fel. Brown talán olyan bolondnak tartotta őt, hogy értelmetlen dolog volna őt kihallgatni? Nem. Először is megkérdezte tőle, bűnösnek érzi-e magát vagy sem. Másodszor maga a védelem is olyan betegséggel érvelt, amely csak rövid ideig tartó rohamokkal jár, anélkül, hogy a beteget hosszabb időre megszakítás nélkül megfosztaná tudatától, és amennyiben esetleg Rubyt képtelenné teszi, hogy maga magyarázza meg az általa elkövetett tettet, mert nem bír rá visszaemlékezni, semmiképpen sem akadályozza meg abban, hogy a korábban lefolyt eseményekről vallomást tegyen. Harmadszor, minden ellenkező állítás igazán nevetséges lenne, mert egész Amerika látta a képernyőkön, hogy Ruby rendesen beszélgetett az újságírókkal, sőt, igen öntudatosan. Negyedszer, beszámíthatóságáról vagy beszámíthatatlanságáról csak az esküdtszék dönthetett és senki más. Ötödször, záró beszédét a bíró úgy fogalmazhatta volna, hogy tudtára adja az esküdtszéknek, hogy végeredményben egy változékony tudatzavar mellett szólnak az okok — de Brown nem így cselekedett. Nem maradt más hátra, mint kimondani, hogy Rubynak azért nem volt szabad beszélnie, mert mind a tett elkövetésének pillanatában, mint a per folyamán észnél volt. Valószínű, hogy nagyon is észnél volt. 8. „Üdvözlöm önt Dallasban, Kennedy úr!“ Ez volt a Dallas Morning News egész oldalas eikkének címe 1963. november 22-én; utána következett a szöveg, amelyből Jack Ruby a maga „gyónásában“ ennyit idézett: „Üdvözlöm önt, Kennedy úr, Dallasban, abban a városban, amely éppen most alacsonyodon le és mocskolta be magát, mert újra beválasztotta az ön pártjának két tagját a közhivatalokba ... abban a városban, amely nagy gazdasági fellendülésnek néz elébe, de nem a washingtoni alamizsnák jóvoltából, hanem azért, mert a konzervatív kereskedelmi alapelveket tiszteli... abban a városban, amely már az 1960-as választások iaején elvetette az ön filozófiáját és az ön politikáját, és ezt 1964-ben is megismétli — de teszi ezt még egyértelműbben. Kennedy úr, megvetjük az ön kormányát, a külügyminisztériumot, Dallas polgármesterét, a városi tanácsot és az ön pártjának tagjait, és mi, Dallas szabadon és amerikai módra gondolkodó polgárai, élünk jogúinkkal, amit számunkra az alkotmány biztosít, de amit az ön kormánya semmibe vesz — a panasz jogával, azzal, hogy nem osztjuk az ön nézeteit és bíráljuk önt.“ A legjobbat persze Ruby meghagyta magának. A továbbiak során, ködösen, csak „egy sor kemény belpolitikai és külpolitikai kudarcáról“ ír. A valóságban a hátralevő szövegrész inkább egy röplaphoz hasonlított, amit az előző napon bizonyos emberek a dallasi egyetem diákjainak osztottak ki: „Letartőztatási parancs! Tartóztassák le hazaárulásért“ Ezalatt a felhívás alatt J. F. Kennedy két arcképe látható, az egyik en face, a másik profilból mutatja, ahogy az már a falra ragasztott körözési plakátokon lenni szokott, és alattuk a (következő szöveg: „Erre a férfira letartőztatási parancsot bocsátottunk ki az amerikai Egyesült Államok ellen elkövetett hazaáruló tevékenysége miatt. Indokolás: 1. Elárulja az alkotmányt, amelyre felesküdött. Az Egyesült Államok szuverenitását eladja a kommunisták által ellenőrzött Egyesült Nemzeteknek. Elárulja barátainkat (lásd Kuba, Katanga, Portugália) és összeszűri a levet ellenségeinkkel (Oroszországgal, Jugoszláviával, Lengyelországgal).
