Irodalmi Szemle, 1965

1965/3 - FIGYELŐ - Dušan Pokorný: DALLAS Szilfa utca 12,30 III. Ruby (befejező rész)

Egy napon „a törvényszék épületében megjelent Marguerite Oswald“, írja Adalbert Bärwolf, a hamburgi Die Welt című napilap tudósítója (1964. március 12.): „Nyilván semmi mást nem akart, mint hogy körülnézzen, de az ügyész abban a pillanatban közbelépett: Oswald asszonyt, mint tanút, megidézték, és Brown bíró rögtön meg­eskette.“ Nem, mintha az ügyész talán ki akarná őt hallgatni: azóta már a törvényszék nem törődött vele. Wade ügyrendi húzásának értelme más volt: „Mint tanú, nem léphet be Oswald asszony a tárgyalóterembe, és tilos az esetről beszélnie a tárgyaló­terem falain kívül.“ Látható, hogy az „Oswald-ügyet“ ki akarta rekeszteni az ügyész az eljárásból. S a védelem társult hozzá. „A New York Journal Americain“, írja az USA Kommunista Pártja hetilapja, a Worker (1964. február 25-én), „lehozta Dorothe Kiig allén cikkét, amely megemlíti, hogy a kormány az FBI-on keresztül együttműködik Jack Ruby védőjével: alapja egy megállapodás, hogy a per folyamán nem tesznek fel Lee Harvey Oswaldot érintő kérdéseket“. A háttérben tehát az FBI állt. Az általános okokat könnyen hozzágondolhatjuk ehhez. De milyenek lehettek vajon a különleges, konkrétabb indokok? A térképpel kezdem. Dalias aránylag nagy város, csaknem háromnegyedmillió lakosa van, de az egész bonyolult, szerteágazó dráma elejétől a végéig, két valószínűtlenül apró területen játszódott le. Az első terület központja a Haustoni út és a Szilfa utca kereszteződése. Ennek sarkán áll a tankönyvraktár, ahol Oswald dolgozott és ahonnan állítólag Kennedyt lelőtték; a raktárral átlósan szemben áll egy másik régi épület, ahol Brown bíró kimondta Ruby fölött a halálos ítéletet. Egy háztömbbel lejjebb a Főutca szeli át a Haustoni utat: ezen haladt az elnök a merénylet színhelyére — közvetlenül a rendőrigazgatóság mellett, ahol Jack Ruby két nappal később Oswaldot agyonlőtte. Még egy háztömb — és a Haustoni és Fő út sarkán vagyunk, itt van Ruby Karusel-je. Három tömbbel odébb áll a Dallas Morning News épülete, ahol Ruby, állítása szerint, a merénylet pillanatában a hirdetést fogalmazta. Mintegy négy kilométer távolságra innen helyezkedik el a másik színhely: a Beckley Street, ahol Oswald lakott, és amelybe a 10 East Street torkollik, ahol Xippit járőrt meggyilkolták; néhány tömbbel tovább áll a Texas mozi a Jefferson sugárúton — és megközelítőleg azonos távolságra, de ellenkező irányban, a South Ewing Avenue, ahol Ruby lakott. (Pontosabban, ahol két lakásának egyike volt. „A városi címtár közli, hogy Ruby arra a címre van bejelentve, ahol valójában a nővéré élt. 0 azt mondta, hogy öccsének saját lakása van Oak Cliff-ben, néhány mérföldnyi távolságra innen. Egyikük telefonszáma sem szerepel a telefonkönyvben“. így ír a New York Times, 1963. november 26-i száma. A South Ewing Avenue a Lake Cliff Park és a Cliff Street-nek nevezett utca közelében húzódik. Az „Oak Cliff-i“ lakás nyilván azonos a South Ewing Avenue-i lakással. Másszóval: Ruby nem közölte azt a címet, amely őt Oswald közelébe hozza.) Thomas Buchanan ehhez ennyit fűz hozzá: Tippit, akit az Oswald és Ruby lakását elválasztó távolság közepén lőttek agyon, maga is csak néhány háztömbbel lakott távolabb. Ezek az összefüggések természetesen felkeltik a figyelmet, és bár önmagukba véve semmit sem bizonyítanak, de legalább kérdésekre ösztönöznek. Ruby azt írja, hogy a merénylet idején a Dallas Morning News helyiségeiben moz­gott. Háromszáz-négyszáz méternyire onnan haladt el az Egyesült Államok elnöke, az alkalmazottak többsége kiment, hogy megnézze őt — de Ruby, aki állítólag annyira szerette Kennedyt, hogy a halála fölött érzett fájdalomba belezavarodott, benn maradt a nagy épületben, amely ezekben a pillanatokban félig üres volt, és ahogy mondja a strip-tease bár reklámjával törődött. Ügy látszik, az elnök iránti szeretete csak akkor ébredt fel benne, amikor a villamosszék elől kellett őt megvédenie. De mindez csak igazolja amit már tudunk — pillanatnyilag érdekesebb dolgok várnak ránk. Mit csinált pontosan Ruby abban a pillanatban, amikor a Szilfa utcában elhangzottak a lövések? Erről ő maga nagyon hiányosan nyilatkozik. A Quickből csupán annyit tudunk meg, hogy 10,30-kor bement a Dallas Morning News épületébe, ott elszórakozott a titkárnőkkel, és aztán felment Noonanhoz; és 12,30-kor állítólag beszaladt valaki Az összefüggések

Next

/
Oldalképek
Tartalom