Irodalmi Szemle, 1965

1965/3 - FIGYELŐ - Dušan Pokorný: DALLAS Szilfa utca 12,30 III. Ruby (befejező rész)

Mindennek nem kellett volna feltétlenül megtörténnie. Joe B. Brown és Henry Wade meztelenre vetkőztethette volna Jack Rubyt, hogy úgy tárja őt a világ elé, hogy talán minden fellebviteli bíró undorral forduljon el tőle. Ettől azonban mindketten óva­kodtak. Belli tehát köszönetét mondhatott volna egyért-másért Dallas városának. A város­nak és az ügyészségnek. Az ügyészségnek és az FBI-nak. Kérdések „Valakinek meg kellett ezt tennie, és ti, fiúk nem tehettétek.“ így beszél Jack Ruby a dallasi rendőrség kapitányával. Helyszín: a rendőrségi fogház alagsora. Időpont: néhány másodperccel azután, hogy Ruby lelőtte Oswaldot. Ezek a kijelentések benne vannak a törvényszéki jegyzőkönyvben, és aligha akad amerikai lap, amely ki ne nyomtatta volna. Olyan ember szájából, aki épp most tébolyodott meg, csodálatosan józanok — de mit akart velük tulajdonképpen Ruby mondani? Csak védekezni akart? Családias hangvételével a rendőröket akarta-e emlékeztetni, hogy hiszen ő itt régi ismerős — vagy valami többet is jelzett? Valami konkrétabb kapcsolatot közöttük és őközötte? Például: szabadulnunk kellett tőle, örüljetek hát, hogy megcsináltam helyettetek? Mindez magyarázat nélkül maradt. A törvényszék nem kérdezte Rubytól, mi rejlik szavai mögött. A sajtó többnyire mint pikantériát rögzítette, amelynek nem szokás mélyebb értelmét kutatni. Ez azonban csupán egyetlen szeme a kérdések és rejtelmek hálójának, amiket Brown, a bíró gondosan kikerült. 1. November 23-ról 24-re virradó éjjel a dallasi rendőrséget néhányszor figyel­meztették telefonon, hogy Oswaldot meg fogják gyilkolni. (Times, 1963. november 25.) Az FBI washingtoni központjának szóvivője megerősítette, hogy az ő dallasi irodájuk is kapott vasárnap korán reggel egy hasonló tartalmú névtelen jelentést. (New York Herald Tribune, Associated Press 1963. november 26.) A Parkland-kórház készültséget hirdetett; Oswald számára már jóelőre készenlétben állt az orvosok egy különleges csoportja, ápolók és technikai szakemberek. (Reuter, 1963. november 26.) Mindezek ellenére Jesse Currey, a dallasi rendőrfőnök közölte a nyilvánossággal, hogy Oswaldot átszállítják az állami fogházba, a kitűzött időre meghívta a sajtót és a televíziót (New York Herald Tribune, 1963. november 26.) és nem gondoskodott arról, hogy másféle emberek ne juthassanak be oda. Dallas városa sem ütközött meg ezen — ellenkezőleg, tüntetőleg teljes bizalmat szavazott Curreynek. (AFP 1963. november 26.) 2. Tom Howard, Ruby első védője, rögtön a gyilkosságot követő napon kijelentette, hogy ügyfele „hirtelen támadt indulatból ölte meg Oswaldot, miután néhányszor elhaladt a hely körül, ahol Kennedyt a halál érte“. (New York Times, 1963. november 26.) Másnap megismételte ugyanezt: Howard úr kijelentette, hogy útban a városi tanács épülete felé (ott van a rendőrigazgatóság és fogháza — D. P.) az önjelölt hóhér (Ruby) megállt az elnök-gyilkosság színhelyén.“ (New York Times 1963. novem­ber 27.) De a további elemzésekből a második dallasi gyilkosságnak ez a közvetlen indítéka eltűnt. A Time 1963. december 6-i száma szerint Ruby vasárnap reggel, „mint azelőtt, úszott egyet a bérháza mellett levő medencében, és elment a rendőr­ségre“. Ruby maga írta a Ouick számára, hogy szombaton délelőtt állt meg a merénylet színhelyén; hogy vasárnap újra elment volna oda, arról nem tesz említést. Ki hazudott hát kinek? Ruby Howardnak, Howard az újságíróknak, Time az olvasóinak vagy Ruby a Quicknek? És hol volt hát akkor valójában Ruby? 3. . Patrick Dean dallasi rendőr azt mondta, képtelen megmagyarázni, hogyan került Ruby a rendőrigazgatóság épületébe. Hozzátette, hogy az épületet mintegy negyven rendőr őrizte...“ (így a londoni Times jelentése, Dallas, 1963. november 24-i kelte­zéssel). A következő napon a Reuter hírügynökség közölte Dallasból, hogy „még mindig nem kaptunk semmi néven nevezendő hivatalos választ a kérdésre, hogyan sikerült Rubinsteinnek behatolnia az épület szigorúan őrzött alagsorába ... Általában az a nézet uralkodik, hogy olyan jól ismeri a rendőrséget, hogy nem gondolt rá senki, "hogy feltartóztassa őt“. Egy nappal később, november 26-án a AFP hírügynökség,

Next

/
Oldalképek
Tartalom