Irodalmi Szemle, 1965

1965/2 - SZÍNHÁZI FIGYELŐ - Dušan Pokorný: DALLAS Szilfa utca 12,30 (3. folytatás)

ruhában, amilyet a nők a terhesség előrehaladott fokán hordanak“. Táskájában, a sál alá pisztolyt rejtett. (New York Herald Tribune, 1963. december 24.)

Patricia Anna Kohs, a „Penny Dollar név alatt szereplő strip-tease táncosnő“, úgy vallott a törvényszéken, hogy egyszer tetten érte Rubyt, amint egy taxisofőr áléit teste fölött áll, akinek a fejét egy pillanattal azelőtt még a gyalogjáróhoz verte, és kiabál: „Én csináltam ezt? Én csináltam ezt?“ Kohs a védelem meghívására tett tanúvallomást: azt kellett bizonyítania, hogy Ruby lelkibeteg. Lehet viszont, hogy eljárását az esküdtszék másként értelmezte — és ami magát a tanút illeti, nem mulasztotta el a vád képviselője az alkalmat, hogy figyelmeztesse az esküdtszéket: „a szomszédos járásban felelősségre vonták kábítószerek használata miatt“. (New York Times, londoni Times, mindkettő 1964. március 10-én.)

Josephine Magdalena Frick, akit „Syrá“-nak neveznek, és aki két évvel a gyilkosságok előtt szerepelt Ruby Karuselében és 1963. novemberében Becsben vetkőzött, így nyilatkozott az Express című lappal folytatott beszélgetés során: „Rubynak a dallasi rendőrök között bizalmas barátai voltak, akik látogatták a mulatóját anélkül, hogy valaha is fizettek volna. Ruby megvásárolta a rendőrséget. . . Mindig volt nála pisztoly.“ Egészében úgy jellemezte Frick volt gazdáját, „mint gengsztert, de egyébként embert“. (AFP 1963. november 26.)

Beddy Mooney McDonald... Őt már a bíróság nem hallgatta ki. Ennél a névnél vissza kell térnünk egy pillanatra L. H. Oswaldhoz. Emlékeznek még arra, hogy magát Tippit járőr meggyilkolásának tanúját is súlyosan megsebesítették egyszer éjféltájt? Hagyjuk csak Mark Lane-t (beszélgetés Karéi Kyncllel, a Csehszlovák Rádió tudósítójával, az interjút 1964. március 19-én sugározták) tovább beszélni: .Dallasban letartóztattak egy Garner nevű férfit. A rendőrség azzal vádolta, hogy ő lőtte le a tanút. A vádlottnak azonban volt egy tanúja, aki úgy vallott, hogy a férfi abban az időpontban máshol tartózkodott. A nőt Beddy Mooney McDonald-nak hívták, és strip-tease-girl volt Ruby mulatójában. Két nappal azután, hogy kiszabadította Gart- nert a börtönből, őt magát is letartóztatták azzal a váddal, hogy a lakásán összeverekedett a takarítónővel. A rendőrség elcipelte a dallasi börtönbe. S ott a börtöncellában, Beddy McDonald állítólag még azon az éjszakán felakasztotta magát.“

Ahogy látjuk, Rubynak igen kiterjedt kapcsolatai voltak — és ezek nem az előző napokból eredtek.

Jack Rubinstein (csak Dallasban lett Rubyvá) Chicago nyugati részén, a „véres“ huszadik körzetben született. (Time, 1963. december 6.) Szüleinek nyolc gyermekük lett: Jack-en kívül még ott volt Éva, akit férje után Grant-nak neveznek és Eileen, a férje után Kaminski; Earl, aki Detroitban egy vegytisztítót vezet, Hyman és Sam; a többit Grant asszony jobbnak látta nem megnevezni. (New York Times, 1963. november 26. és 1964. március 24.) Chicagóban is, ahol pedig a külvárosok nem ékeskednek kifinomult erkölcsökkel, Jack Rubinstein főleg a durvaságáról volt híres. Chicagói barátai szerint verekedős, szemtelen és goromba alak volt. (Deutsche Presse Agentúr, 1963. november 26.) Ifjú éveiben sok mindent csinált: cigarettát és naptárakat árult, majd gépkocsi-alkatrészeket, és ahogy bátyja, Hyman mondta, „McArthur tábornok kis szobrait és más nemzeti érdekű dolgokat“; lovakra és ökölvívókra fogadott; s egy bizonyos ideig maga is öklözött, mégpedig „Sparkling Ruby“ (szikrázó Ruby) vagy „Sparky“ név alatt (ez a jelző robbanékony természetére vonatkozott általában). A háború idején Ruby három évet töltött a repülősöknél. 1947-ben vagy 1948-ban a gengszterekkel és spekulánsokkal átszőtt Hulladékanyag Kereskedők Szövetsége nevű szervezetben dolgozott; de néhány hónap múlva valaki elnáspángolta — nem tudni a gengszterek-e vagy a rendőrség — és Ruby otthagyta ezt a helyet. (New York Times, 1963. november 26. Time, 1963. december 6.) „Ruby“, igazolja egyik akkori ismerőse, Louis Kutner chicagói ügyvéd, „azzal kérkedett, hogy jól ismeri a chicagói gengszter-szindikátus tagjait; Kutner állítólag úgy látta, hogy Ruby élvezettel ápolta kapcsolatait ezekkel az emberekkel. (Associated Press, 1963. november 26.) „Ruby“, erősíti meg mindezt hiteles amerikai stílusában a Times című hetilap 1964. február 14-én, „szülővárosában összeszűrte a levet néhány szerfölött kemény fiúval“.

1959-ben Ruby Dallasba ment, ahol nővérének volt egy bárja. Miért döntött úgy, hogy otthagyja Chicagót, nem egész világos. Az viszont biztos, hogy nem szívesen