Irodalmi Szemle, 1965
1965/1 - Tóth Elemér: Csapongások (vers)
csapongások Üjra este és újra itt a szerelem tavaszi-nap-szemű az ablakomból fiittyentek utána Ruhája én leszek ruhája én vagyok és takarója is Nézd a füvet — hogy megnőtt — hogy megfeszül most megtermékenyíti az éjszakánkat és holnap is lesz éjszakánk És újra este és újra itt a szerelem 2. Várunk talán egy jó szót talán a fákra aranyat a kertbe kutyaugatást szívünkbe ficánkoló halakat Várunk talán világosságot tisztaságot férfiak puha szoknyasuhogást nők kőkemény nadrágot Várunk talán valakire talán egymásra 1. 3. Folyékony ezüstben hempereg a tó melléd ülök így természetes így megszokott A csend heverő kutyái hegyezett nyelvüket lábad elé lógatják A nap a csonka fenyő tetejéről éppen ugrani készül piros arcát ide fordítja S mi ittmaradunk a parton csendesen és szomorúság-ütötten 4. Üjra este újra szerelem A világból kiszűrődnek a zajok A kígyók elalszanak talán csak úgy talán örökre s a bombák elfelejtik a robbanást vagy egyszerűen már nem is lesznek bombák és nem lesz fájdalom sem jajkiáltás csak este lesz és újra szerelem Tóth Elemér
