Irodalmi Szemle, 1964
1964/4 - LAPSZEMLE - Miről ír az Európa Letteraria, osztrák irodalmi lap magyar különszáma
Ferenc és Nagy László egy-egy verssel (ösz- szesen egy oldalon), Pilinszky János három verssel (összesen három oldalon) képviseli. A próza Háy Gyula, Németh László, Ottlik Géza, Csurka István, Mándi Iván, Galambos Lajos egy-egy írása mellett két emigránstól — Sebestyén Györgytől és Tasnádi Tamástól közöl írásokat: semmiképpen sem hihetjük, hogy ez az összeállítás méltó képet adna a mai magyar irodalomról — akár az egzotikumokat kereső osztrák olvasónak is. Önkéntelenül kívánkozik az összehasonlítás az Europe francia irodalmi íolyóirat tavaly nyáron megjelent magyar külön számával: az ott közölt anyagon látszik, hogy nemcsak szeretettel, a jó ügyhöz méltó buzgalommal, hanem az ilyen esetben múlhatatlanul szükséges hozzáértéssel is állították össze a szám anyagát, amely a francia olvasónak valóban hű és plasztikus képet ad korunk magyar irodalmáról. Egyébként ebben a különszámban magyar történeti és irodalomtörténeti kronológiát is találunk — a Wort in dér Zeit szerkesztői meggyőződhettek volna belőle, hogy Bessenyeiék irodalmi próbálkozásai a bécsi Trautson palotában csupán egy már jónéhány évszázada létező magyar irodalom újabb fejezetét jelentették. Garai Gábor versei csehül A Svetová literatúra cseh világirodalmi folyóirat idei első számában Garai Gábor öt versét közli Milan Navrátil fordításában, köztük a közismert, a fiatal irodalomban szinte fogalommá vált Tüztáncot. A cseh olvasóknak a költő maga mutatkozik be rövid vallomásban. Megemlíti, hogy lefordította Nezval Edison című művét — természetesen nyersfordítás alapján és a poéma Magyarországon először az ő fordításában jelenik meg a Nagyvilág című folyóiratban. (Hadd jegyezzük meg, hogy Nezval Edisonját csehszlovákiai magyar költő, Monoszlóy Dezső is lefordította, s fordítása megjelent Nezval válogatott verseinek kötetében.) —óti— Kopócs Tibor rajza J. Prošek felvétel
