Irodalmi Szemle, 1964

1964/10 - DISPUTA - Jozef Hvišč: Lengyel viták a szociológiáról

lengyel viták Jozef Hvišč -----------------------------------------­a szociológiáról A „szociológia“ szó hallatára egész a leg­utóbbi időkig valamiféle káros burzsoá tudo­mányra gondoltunk, amely a szocialista tár­sadalom számára elfogadhatatlan, fékezi a fejlődését, gondolkodásunkat tévútra vezeti, stb. Az ankétok, a statisztikai táblázatok, a felmérések és a társadalmi jelenségek szocio­lógiai vizsgálatának hasonló rekvizitumai ellenszenvet ébresztettek bennünk az idealiz­mussal és az agnoszticizmussal szemben, ezekhez a fogalmakhoz kapcsolták ugyanis gépiesen a szociológiát. De közben attól is féltünk, hogy a szociológia alkalmazása révén a burzsoá ideológia hatása alá kerülünk. A társadalom és a társadalomtudományok fej­lődése viszont bebizonyította, hogy a szo­ciológiáról vallott ilyen és ehhez hasonló elképzelések helytelenek voltak és erősen megcsonkították a világ szellemi arculatának kialakítására gyakorolt eszmei hatásukat. Az utóbbi években itt is megváltozott a helyzet. A modern szociológia nem a világ hatalmasait szolgálja többé. Elsősorban az emberek kölcsönös viszonyát elemzi a társa­dalmi élet különböző területein, és igyekszik céltudatosan, a társadalmi események pozitív és negatív adottságainak szakszerű elemzése alapján objektív képet alkotni a létező tár­sadalmi jelenségekről. Így a szociológiai kutatások és megfigyelé­sek eredményei fontos tényezőkké válnak a szervezési utasítások, beavatkozások és kul­túrpolitikai vállalkozások előkészítésekor, de a társadalmi tevékenység más területein is. Nem csoda azért, ha a szociológia az utóbbi években népszerű társadalomtudományi ága­zattá vált. A szociológiai kutatásról, főleg az empirikus vizsgálódás módszereiről és formá­iról folyó viták a jelenlegi társadalmi tevé­kenység nélkülözhetetlen részei. Egészen ter­mészetes, hogy ezt a tudományt, különösen a népi demokratikus államokban, főleg a len­gyel és a szovjet tudósok támasztották életre. Ezekben az államokban feszítették le ugyanis először a dogmatizmus fojtogató abroncsait és itt került sor a gondolkodás becsontoso­dott normáinak a feloldására. A szociológia először Lengyelországban ju­tott döntő szóhoz. Számos nagynevű lengyel tudós kezdte programszerűen tanulmányozni a mai Lengyelország társadalmi problémáit. Ezek a tudósok dolgozták ki a társadalmi jelenségek konkrét és beható tanulmányozá­sán alapuló modern empirikus szociológiát. Persze, amíg idáig jutottak, a szociológia számos elméleti kérdését tisztázniuk kellett. Erről tanúskodik Zygmunt Bauman, Adam Schaff, Jan Szczepanski, J. Wiator, Stanislaw Widerszpil, Jan Ossowski és mások egész sor elméleti munkája. Nekik köszönhető, hogy a lengyel szociológia a marxista szociológia élvonalába került. Miután megteremtették a társadalom objektív vizsgálatának feltételeit, megoldották egy csomó nagy ipari üzem, központ, és intézmény problémáit, s ma már nélkülözhetetlenek a szocializmust építő Len­gyel Népköztársaságban. A modern empirikus szociológiának ezt a funkcióját Zygmunt Bauman így fogalmazza meg: „A szociológia főleg azoknak tesz nagy szolgálatot, akik közéletünk valamelyik sza­kaszát irányítják, ha reálisan akarják irányí­tani, azaz, ha a lehető leghelyesebb eszkö­zökkel akarják elérni a kitűzött célokat." Ezt a definíciót Bauman népszerű könyvé­ből vettük. Címe: „A köznapok szociológiája". Művét Ani nevű kislányának ajánlotta, s rajta kívül mindenkinek, akit a szociológiai kutatás valamilyen konkrét munkakör és a dolgozók szükségleteinek kielégítése szempontjából ér­dekel. Az idézett definíciót Bauman a könyv egy további szakaszában konkrét példán is szemlélteti: „ .. Az irányítás fent használt fogalma túl­ságosan tág: lehet ez politikai, gazdasági és kulturális irányítás. Például: egy autógyár új kocsitípust akar sorozatban gyártani. Az ár­számítás alapján világos, hogy a kocsi a lakosságnak csak egy bizonyos kategóriáját érdekelheti. Meg kell viszont állapítani: 1. milyen tulajdonságokkal rendelkezzen az újf típus — milyen legyen a formája, a nagysága, a szerkezete, a színe, stb., 2. mit hangsú­lyozzon ki a reklám, hogy az adott kategó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom