Irodalmi Szemle, 1964

1964/9 - SVÉD ELBESZÉLŐK - Lars Hildingson: Gideon

kezik az asztalterítés. Rune pontosan tudja, hogy rendezi el Gideon a különféle dolgokat, s ezért most már mindig felkuporodik a konyhai heverőre. Rájött, hogy ott egyszer sincs útban az egész idő alatt. Sose kell odább húzódnia, amikor Gideon a szekrényajtókat nyi- tcgatja, s nem ütközik össze vele a földön. Gideon fürgén sürög-forog a tűzhely, az asztal, a szekrény meg az éléskamra között, és nem szereti, ha zavarják.

Gideon sült sózott húst, vagy ugyancsak sült henteshurkát eszik a burgonya mellé. Rune csak hébe-hóba látta, hogy húsgombócot sütött. A húst egy dézsában tartja a pincében, a hurkát minden csütörtökön a hentesautóról vásárolja.

Gideon két üveg pilzeni sört iszik az ebédhez. Apa azt mondja, hogy vétek pilzenit inni, az szeszesital, részeg lesz tőle az ember. Rune mindig alaposan megbámulja Gideont, amikor az iszik. Olykor úgy hajtja fel a maradékot, a második üvegből, ki se tölti a pohárba. Ha nyitva áll az ablak, széles ívben meglóbálja az üveget, mintha ki akarná hajítani —, hogy kijöjjön belőle a hab, amely aztán lecsurog a földre.

Fél kettőre Gideon megebédel és elmosogat. Akkor fogja a szerszámait és újra kimegy az erdőre, s ott dolgozik öt óráig. Aztán megint elmúlik egy hét, amíg újra fejázecsat- togás hallatszik Brattsjömarken felől.

Szombat esténként Rune gyakran ott üldögél Gideon tornácának a lépcsőjén és várja, hogy a gazda hazajöjjön. Pénteken két újság érkezett, s most ott hevernek felbontatlan' borítékban az üvegasztalon; Gideon egészen szombatig elfoglalatoskodik a keddi lapokkal. Szombat este fogja a két újat, és Rune olyankor kapja meg az egyiket. Ám Gideon előbb megmosdik és átöltözik, az is eltart egy darabig. Rune már régesrég, a legapróbb részletekig tudja, mit fog csinálni Gideon. De még egyre lankadatlan mulatsággal nézi. Nyugodtság és biztonság érzete tölti el ennyi, rendnek és tisztaságnak a láttán.

Gideon behúzza és beakasztja maga után a kertajtót. Aztán- odamegy a szerszámos bódéhoz. Olajos ronggyal letörli az ácsfűrészt, ráhúzza a bőrrel szegélyezett, zöld viaszos vászontokot, majd odadugja a fűrészt a tetőgerenda fölé. Azután az ív-fűrészt törli le, meglazítja a feszítőt és felakasztja a fűrészt a helyére, a falra. Aztán a fejszékre kerül a sor, utána a különféle ékek jönnek sorra, ha magával vitte azokat. Olykor nyársat, pörölyt és csákányt is használ, de ilyesmi ritkán fordul elő, talán egyszer egy hónapban.

Azután kifűzi a csizmáját, mindig magasszárú csizmát hord az erdőben, a talpa és

a feje gumiból, a szára bőrből van. Odaállítja a csizmát a lépcsőre, a kalapját a tornácon egy szegre akasztja, bemegy és tüzet rak a tűzhelyben, majd felteszi a legnagyobb fazekat, tele vízzel. Ojra kimegy a tornácra, fapapucsba bújik és kimegy a kerti útra. Ott leveszi a kék zubbonyát és kemény marokkal megfogja a gallérjánál. Háromszor jó erősen megrázza, csak úgy csattan a ruha a levegőben és kidagad, akár egy vitorla. Aztán megfordítja a zubbonyt, megfogja az alsó szélénél és megint hármat ráz rajta, azután ismét visszafordítja a ruhát. Azután tenyérrel néhányszor ráver a nadrágra. Utána leül a'veranda lépcsőjének fokára, leteszi maga mellé a kék zubbonyt, majd fogja a verandaseprűt és lekeféli a csizmáját. Elővesz egy kis botot

— ott a helye a seprű mellett —, majd le és felfordítva a csizmákat, néhányszor belekotor a szárba. Föld és agyag ragad oda keményen, ha nedves az idő. Akkor aztán megfogja a csizmákat a száruknál és párszor egymáshoz veri őket, majd odaállítja a tornácra. Egy pillantást vetett Gideon a kertajtóra meg a szerszámosbódéra, azzal bemegy és megint behúzza maga után a veranda ajtaját.

A víz forrni kezd a nagy fazékban. Bele- tölti egy nagy bádogsajtárba, amely ott áll készen, majd meztelenre vetkőzik. A ruháit kiviszi a tornácra és felakasztja, csupán a harisnya maradhat bent, azt a kályhaelzáróra akasztja a tűzhely fölé.

Gideon erős ember. Olyankor még jobban látszik, ha ott áll ruhátlanul és mosakszik.. Micsoda mellkas, micsoda karizmok, micsoda erős láb. Sehol egy ránc, sehol sem petyhüdt a teste. Rune látott már olyanokat a nyáron, lent a folyón. Igazi hőhullám köszöntött be a szénagyűjtés idején, s akkor esténként valóban egy sereg öreg ember járt le a faluból a folyóra, hogy leöblítsék magukról a széna porát. Sok nagy darab ember igazán siralmas- látványt nyújthat, ha leveti magáról a ruhát. Ügy fest, mintha az arc és a test nem tartozna egybe. Gideon belehajol a dézsába, az arcán és a nyakán kezdi. Prüszköl s a víz csobog és buborékol. Ezután a karja és a hónalja következik. Legvégül leállítja a dézsát a padlóra és megmossa a lábát. Mókás, hogy Gi- deonnak a fején és a lábán látszik, hogy már nem fiatal. Nagyok a lábai és csomósak, a kék erek vastagon dagadnak ki a lába fején.

Gideon fog két nagy zsákvászon-törülkö- zőt, ott lógnak a tűzhelynél, h'ogy melegek legyenek, s alaposan és módszeresen megtörülközik. Az arcán kezdi, kitörli a szappanhabot a füléből, a hajtövéből, aztán folytatja,, mígnem az egész testét szárazra dörzsöli.