Irodalmi Szemle, 1964
1964/1 - DISPUTA - Dávid Teréz: Mocskos
miatt nehéz beszerezni.) Ő, Patakiné, úgy az állat, mint a környezet szempontjából leghumánusabbnak tartaná a golyót. Ez ellen sem Arankának, sem Mocskosnak nem lehet kifogása, mert hiszen a kivégzés kettőjük, azaz Aranka és a kutya érdekében történik. Aranka nézte Mocskost... Mocskos nézte Arankát... — Nos, Aranka? — Aranka nem tudta, mit feleljen. A kutya szeméből valami ismerős sugárzott felé, valami ami közel állt hozzá ... Amit már látott valahol. De hol ? Hol is látta már ezt a tekintetet, a bágyadt önmagábanézést ___az elmerengő sehová sem l átást. Megvan! A tükörben. Igen... Mocskos szemeiben saját tekintetével találkozott. És egyszerre megértette, mire gondol a kutya. — Hagyd! — mondta Mocskos könnyező szeme. — Hagyd, Aranka! Hiszen olyan mindegy minden. Hát érdemes ezért az életért harcolni? No látod, nem érdemes! Elfuthatnék én is... elszaladhatnék, de nem teszem. Hagyd őket! Hagyj meghalni golyó által... jobb, mint a kazántűz. — Nos, min gondolkozik olyan soká, Aranka? Miért nem válaszol? Aranka fölébredt. Mintha megrázkódott volna kissé és azt felelte: — Igazad van, Mocskos! — De ezt csak önmagának mondta. Patakinénak így válaszolt: — Hm! Milyen nagy dolgot csinálnak egy kutyából! Bezzeg, ha ember lenne, mint a gazdája volt, talán már nem is élne! Üssék agyon, vagy akasszák fel... Vagy talán helyesebb lett volna a zsidó nyakába kötni... vitte volna magával. Azt kellett volna tenni, rákötni a nyakára ... Mocskos felett tehát kimondták az ítéletet. Nem is bírta ő azt felfogni, milyen nagy megtiszteltetés érte. Mert golyó csak hősöknek jár. Golyó az ellenfél elismerése! Tehát Mocskost halála előtt lovaggá ütötték, hogy elintézhessék. Végre is az akasztás hóhér munka. Golyóval gyilkolni úrnak is szabad. Hol van tehát egy „úr“ ? Egy „úr“, akinek revolvere van. (És hozzávaló fegyverviselési engedélye.) Megkezdődött a hajsza. Ki lője agyon Mocskost? Pataki úr nem tehette, mert magánhivatalnok, és ahhoz a ranghoz nem jár fegyver. Baranyai úr, az más! Az igen! „Ür“ is, katonatiszt is, fegyvere is van! Viszont Baranyai úr kijelentette, hogy ő nem sintér. Ha Mocskos volt gazdájáról lenne szó... az más! Azt... igen! Abba örömmel eresztene egy golyót... De egy kutyát? Kikéri magának! Császár úr? No, neki van fegyvere, mert ő is katona. De Császár úrról mindenki tudja, hogy a mostoha apja nem árja. Még majd célzást látna abban, hogy éppen őt kérik fel ehhez a szertartáshoz. Nem! Császár urat tapintatlanság lenne még csak meg is kérdezni. A harmadik emeleten tehát nem akadt Mocskos részére hóhérkéz. A másodikon lenne Rügersné tiszteletbeli férje, Slosszer úr. Slosszer úr megtenné, legfeljebb előzőleg felhajtana pár decit. De Rügersné olyan bolondja a kutyáknak, hogy bár elméletileg hajlandó hozzájárulni a kivégzéshez, gyakorlatilag azonban semmi közösséget nem vállal a dologgal. Még akkor sem, ha előzőleg felhajt pár decit. Mezei néni öreg nyugdíjas, fia vérszegény borbély. Az Ambrus fiúk kiskorúak... Maradna Roedl őrnagy, akinek fegyverviselési engedélye, meggyőződése is meglenne az ítélet végrehajtásához, dehát mégsem lehet kívánni a légierők egyik magasrangú tisztjétől, hogy kutyákat irtson a Fillér utcában. Ami pedig nem való az őrnagy úrnak, az nem illik a nagyságos asszonynak sem... bár az ő temperamentuma megengedné ... Emelt ő már — úgy mond — fegyvert nagyobb kutyákra is, mint Mocskos. így a kivégzést, kivégző híján, bizonytalan időre elnapolták, viszont bezárták éjszakára az óvóhelyet, kizárva onnan Mocskost, akinek sorsa felől az ő kutyamennyországában úgy látszik másképpen határoztak.
