Irodalmi Szemle, 1964

1964/6 - FIGYELŐ - Fogarassy László: A határban a halál kaszál

nevezték ki (a Honvédelmi Bizottmány neve­zetű illegális szervezet erre a posztra Gömbös Gyulát dezignálta), hanem a parancsnokságot via facti magához ragadta. Nagyszentmihályra nyilvánvalóan azért távozott, mert ezen a kör­nyéken gyülekeztek a volt Prónay (most Ran- zenberger) zászlóaljnak a felkeléshez csatla­kozott részei. Itt leszögezzük, hogy Prónay maga ismeri el, hogy a sopronkörnyéki felke­lők csak Lajtabánság kikiáltása után ismer­ték el főparancsnokul. (Nagymartonban volt az V., Kismartonban pedig a VI. „felkelöhad- sereg“ parancsnoksága. Prónay a számozást emlékirataiban tévedésből felcserélte.) Prónay nemcsak Gömbös Gyulát szorította háttérbe, hanem a bennszülött Erdődy Tamást, Ger- hardt Pált és az osztrák fogságba került Egan Imrét, akinek kicserélését meg sem kísérelte. Nem is szólva arról, hogy a rangidősség jogán a zsidó származású Inzelt ezredesnek kellett volna átvenni a főparancsnokságot.) 1921. október 4-én alakult meg a Lajtabán­ság, amelynek kormányzótanácsa Prónay köz­vetlen környezetéből került ki. Prónay azzal szeretné ezt a tényt szépíteni, hogy nyugat­magyarországi lakos a várható osztrák anne- xióra való tekintettel nem mert kormányzó- tanácsi funkciót vállalni. Felsorol egy csomó nevet, közte Horváth József pinkafői főjegyző­ét, mint olyanokat, akik a felkeléssel rokon­szenveztek, de vonakodtak belépni a kormány­ba. Aki olvasta Missuray-Krug Lajos könyvét, az tudja, hogy a Horváth-család a felkelőknek zászlót adományozott, a felkelés felszámolása után pedig elmenekült Pinkafőről. Prónay te­hát e tekintetben sem szavahihető, már azért sem, mivel arra sem ad magyarázatot, hogy miért nem került be a kormányzótanácsba gróf Erdődy Tamás vasvörösvári lakos. (Kár­pótlásul a felkelőcsendőrség főparancsnokává nevezte ki.) Prónay egyébként nemcsak herceg Eszterházy Pálnak ajánlotta fel az államfői tisztséget, hanem további három személyiség neve is szóbakerült, amelyek a nyomdafesté­ket látott szövegbe nem kerültek be. (A nyolcvanéves gróf Erdődy György, gróf Sig- ray Antal és Albrecht főherceg.) A bevezető tanulmány szerint (lásd a 17. oldalt) a soproni népszavazás magyar csapatok felügyelete alatt zajlott. A szerkesztők elnéz­ték, hogy a magyar katonaság a népszavazás előtt Sopronból kivonult, úgyhogy az angol, olasz és francia katonaság asszisztenciája mellett zajlott le. Nem értjük, hogy miért írnak mindig „felkelésiről, amikor a ban­daharcok mérlegét nyolcvan hősi halott, szá­zon felüli sebesült terneli és a pörgölény- kirchschlagi csatáról pedig az amerikai újságok is írtak. Nemcsak osztrák részről fog­lalkoztak ezzel a témával (mint legutóbb L. Jedlička: „Die militärische Landnahme des Burgenlandes und deren innerpolitische Be- deutung, Burgenländische Heimatblätter 1961, 117—123 1.), hanem német vezérkari munka is megemlékezik róla (Band VIII der Darstellun- gen aus den Nachkriegskämpfen deutscher Truppén und Freikorps. — Freiheitskämpfe in Deutsch-österreich, 2. Teil: Besitznahme des Bungenlandes. Berlin 1942.) Prónay feljegyzéseiben azt is bevallja, hogy az 1922. évi második nyugat-magyarországi felkelést ő készítette elő, azonban Hir György elhirtelenkedett akciójával (a karácsonyfai- hagensdorfi ütközetről van szó) az egész ter­vet lehetetlenné tette. Magunk részéről úgy véljük, hogy a fehér terrorban kompromittált Prónay szereplése magában véve is sokat ár­tott a nyugat-magyarországi felkelés értéke­lésének, nem is szólva arról, hogy a fontosabb hadműveletek lezajlása után működése kizáró­lag politikai térre szorítkozott. Ez pedig a körültekintőbb Inzelt ezredes vagy Erdődy őrnagy sokkal jobban ellátta volna. Prónay lelkiismeretét terheli három felkelőtiszt Felső - pulyán történt kivégzése is, ezek egyikéről (Sátori László tart. hadnagy, magyaróvári gazdász) rövidesen kiderült, hogy a terhére rótt bűncselekményt sem ő, sem emberei nem követték el. Fogarassy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom