Irodalmi Szemle, 1964

1964/6 - AZ IRODALMI NEMZETKÖZISÉGRŐL - Gály Olga: Izraelben jártam

kolduló szerzetest és apácát is, itt evett először életében igazi olasz módra elkészített spagettit, és itt találkozott először a tengerrel. A kikötőben azonban csalódottan nézte az öböl olajos, hulladékoktól szennyes, szürke vizét. Hát ilyen a tenger? — gondolhatta magában. Én azonban a Vezuv vékony füstkígyót kanyargató kúpját, a körülötte legelésző fehér felhőket és a víz meg az ég összeérő kék síkjából kibontakozó fehér pontot, a hajónkat lestem. Vontatóhajó sietett elébe és ahogy egyre nagyobbodó teste lassan a parthoz simult, a fedélzete tele lett integető, zajongó emberekkel. Az alacsonyabbik fedélzet korlátjánál tarka öltözetű, barna bőrű asszonyok, gyermekek, szakállas fekete csuhás férfiak tolongtak. Később a hajón megtudtam, hogy ezek algériai bevándorlók, akiket a zsidó állam saját költségén szállít az országba.

A hajóút három napig tartott. Áthaladtunk a Messinai szoroson, csodás kék vizeken siklottunk a festői látványt nyújtó odisszeai görög szigetvilág. Kréta, majd Ciprusz mellett.

Harmadnap estefelé már látóközeibe értünk Haifához. Most mi is a fedélzeti korlátnál tolongok közt álltunk. De míg a mi szavunk elállt az elébünk táruló panoráma szépségétől, addig az algériai „unokatestvérek“, amint a hajón szerzett ismerőseink tréfásan nevezték őket, furcsa, indiánüvöltéshez hasonló vijjogásban törtek ki. Az egyik tengerész megmagyarázta: ezek a félvad emberek így adnak kifejezést örömüknek, hogy új hazájuk földjét látják.

Haifa. Haifa tündérváros. Elfogultság nélkül így nevezhetem, hiszen így nyilatkoztak olyanok is, akik már látták Rio de Janeiro-t és utána mindjárt Haifát tartják a világ második legszöbb városának. A fekvése, tengeröblének csodálatos íve, a Carmel hegy, amelynek oldalán felkapaszkodva épül, terjeszkedik, tengerpartja, flórája, lépcsőzetesen emelkedő utcáinak festői labirintusa, szerpentines lelátói, nappali pezsgése, esti fényei mindig elbűvölnek, akár a tenger felől, akár a Stella Maris-ról, a Carmel magaslati kilátóhelyről nézzük.

Mije van Haifának természetadta szépségén kívül? Rengeteg emberkéz alkotta értéke, amelyek közül jónéhány már ősrégi, de túlsúlyban vannak azok az értékek, amelyekről még a csak néhány éve bevándorolt haifai is így beszél: ezt mind mi építettük, mikor én jöttem, itt még semmi sem volt. Nem szabad mosolyogni ezen a lelkendezésen, mert tény, hogy mindenfelé boszorkányos gyorsasággal építkeznek, és hogy amit építenek, az többnyire igen szép is. Az architektúra nagyon modern, merész, ízléses és harmonikus megoldásokkal dolgozik. Szép példái ennek a városi színház, a Technion, a műegyetem igen lendületesen és célszerűen megkomponált objektumai, sőt a gombamódra szaporodó új szövetkezeti lakótelepek, az ún. sikunok bérházai is. Érdekes együttest képeznek a régi Haifa boltíves, arab stílusú épületeivel és barátságosan ölelik maguk közé a Karmelita kolostor vagy a Perzsa Kert aranykupolájú Bahá’í templomának tömbjét is. A Carmel hegy oldalában kiépített szerpentineken óriási autó- és autóbuszforgalom zajlik le, mivel Haifának, ennek az elővárosaival együtt mintegy 250 000 lakosú nagy városnak nincs villamos-hálózata. A haifai, és általában az izraeli sofőrök valóságos ördögök, hajmeresztő sebességgel, gyakran egy kézzel kormányozva, a másikkal hanyagul az ablakra könyökölve vezetik járműveiket, amit a helyi lakosság már megszokott, de az idegen minden szerpentin-kanyarban inkább behunyja a szemét. Tény, hogy az országutakon elég sok a baleset gyorshajtás, szabálytalan előzés miatt.

Akivel Haifában beszéltem, szinte kivétel nélkül, megkérdezte, voltam-e már a Perzsa Kertben ? Elmentünk hát oda is. Haifa egyik látványossága a hatalmas, színarany kupolájú Bahá’í templom (a kupolára állítólag öt millió dollárt adtak össze a Bahá’í vallás hívei szerte a világon), amely éppen ennek az ezeregy- éjszakai szépségű kertnek a közepén emelkedik.

A Bahá’í vallásról, azt hiszem, még nem sokan hallottak. Ez egy fejlődésben levő vallás, amelyet Bahá’u’lláh perzsa pap alapított a világ minden vallásának keverékéből. Elismeri Mózes, Zarathusztra, Buddha, Krisztus és Mohamed tanításainak bizonyos elemeit, hogy ezekből megteremtse a világot átfogó béke vallását. A haifai Báb szentély a nem messzi akkói mecsettel együtt a zárán-