Irodalmi Szemle, 1964

1964/5 - AZ IRODALMI NEMZETKÖZISÉGRŐL - Ozsvald Árpád: Öregek

Henry Moore: Alátámasztott női alak, bronz, 122 cm, 1957.

Az öregek már csak mosolyogni tudnak, ha apró öröm simogatja szívüket, fogatlan szájuk a kiapadt kutakhoz hasonló. Gerincük a föld felé hajlik,

mint zsákmánnyal terhes háló megfeszül nyele, két eres kezük öklükbe ejtik, hűlő vérüket melengetik a kis pádon, emlékvirágot dédelgetnek, merengnek rezedás álmokon.

Az öregek az élet szeretői, - jegyesei a lapuló halálnak, távoli csillagot nem keresnek, bölcseségük a hallgatás.

Az öregek csodára sose várnak, szívükben térdepel az alázat, sejtjeik mélyén megrekedt a lázadás.

Ozsvald Árpád öregek