Irodalmi Szemle, 1964
1964/5 - AZ IRODALMI NEMZETKÖZISÉGRŐL - Miroslav Holub: Négy vers (Tóth Elemér fordításai)
Majakovszkij A földben és a sztratoszférában. A füstben, a feszültségben, a városok gerincében, a tárolóban, a kőművesek kanalában a betonozok zsaluzásában az ön halhatatlansága beszél, tisztviselő polgártárs. A generátorok kisüléseiben, a nap torkában, <1 folyók lelkében, az uránban, a hegedűben küzd a szív és a lélek amortizációja ellen, tisztviselő polgártárs. Minden utcán, minden esztergán, minden fiókban mennydörgő hangon vitázik a költészetről, az adóvégrehajtókkal, akik szájában műfogakként Ul a forradalom. Miroslav Holub zárlat Léptek. Léptek a padlón, a lépcsőkön, a repedezett deszkákon. Léptek aktatáskával a kezben, léptek sötétséggel mögöttünk. Léptek asztaltól asztalig, könyvtől könyvig, számtól számig, csillagtól csillagig, végtelenből végtelenbe. Léptek az óceán fenekén, az éj mennyezete alatt. Tegnap K. pénztáros a kimerültségtől összeesett Három fillérre nem egyezett a könyvvitel. J. Svengsbír: A tengerparton, tollrajz, 1961—62
