Irodalmi Szemle, 1964
1964/4 - FIGYELŐ - Tőzsér Árpád: Fekete Gyula: A hű asszony meg a rossz nő
portok előmeneteléről. Ez kimondottan a pedagógusok kötelessége, olyan szerep, amelyet nem lehet átruházni a gyermekre. Ugyanígy helytelenítendő a feleletekkel és magaviselettel kapcsolatos pontozási vagy fekete- könyvrendszer, amely a VIII. A-ban divatos volt. A magázás szintén szokatlan jelenség alapiskolákban. A pedagógusok megszólítása sem „tanár“, hanem „tanító elvtárs“. A fordító Gyiirkő Kázmér szép és jó munkát végzett. A szlovák keresztnevek átírásában azonban bátrabb is lehetett volna. Nyugodtan rátehette volna az Évára és a Peterre az ékezetet, a Palkóról lelkifurdalás nélkül elhagyhatta volna a mäkčeňt, Judita sem vált volna rosszabbá azzal, ha Juditként szerepelteti. A gyermek kalandvágyát elégíti ki a cseh Herma Svozilová-Johnová A négylábú varázsló című kötete, amely az írónő első, magyarul megjelent írása. Kaland .. . Gyermek- és ifjúkor elképzelhetetlen kaland nélkül. De a gyermek- és ifjúsági irodalom is kalandregények nélkül. Szabó Béla Marcija, Egri Viktor Szívet cse- rélni-je, Rácz Olivér Puffancsa és Kónya József Buksija kalandregény. Az egészséges és természetes (nem erőltetett) romantika azonban csak Puffancsban, Göndörben és a többiekben élt írói beavatkozás nélkül. Csak ezeknek a gyermekhősöknek hisszük és szívesen hitetjük el mi felnőttek is magunkkal, Fekete Gyula: A hű asszony Inkább csak ötlet, mintsem alapos elemzést követő felismerés, de érdemes lenne felülvizsgálni, hogy nem állná-e meg a helyét tényként is: a modern regényirodalomban az életműn belül a hős — hívják bárminek is — mindig ugyanaz, mégpedig többnyire maga az író. Hadd hozzam fel példának Hemingwayt, akinak Robert Jordanja s Frederic Henryje között lényegében nem sok különbség van, de említhetném Kafkát, sőt az existencialis- tákat is. Ezzel szemben a klasszikus regény több hősű, de legalább is minden könyvet más hős fémjelez, s nem az író vonul be fogalomként az irodalomba, hanem hősei (pl. Odisszeusz, Hamlet, Guliver, Faust, Oblomov, Goriot apó,, Anna Karenina stb.). Persze ez a hogy „utolsó kaland nincs. A kaland, a szép, nemes, hasznos kaland, a felfedezések, az új a nagyszerű, a nem mindennapi utáni vágy addig él az ember szívében, amíg fiatal.., és az ember addig fiatal, amíg van szíve örülni a fiatalságnak. Az életnek. A kalandnak is.“ Egy ilyen, nem utolsó kaland Svozilová- Johnová ifjúsági regénye is. A mi eddig megjelent hasonló igényű könyveinktől azonban annyiban különbözik, hogy ösztönző ereje a fiatalok erkölcsi fejlődésére erősebb, hatásfoka magasabb. Az élet bonyolultságából itt az igazság győzelméért folytatott harc érdemes volta tudatosodik a hét kis vállalkozóban, fiúban és lányban. Az ellopott kép keresése*, a zsivány kézrekerítése közben átélt sok-sok izgalom azonban ezen a felismerésen kívül még egyebet is nyújt: „Egy nagy, hű barátságot, s „önmaguk megtalálását“ — ahogyan a regény végén ők maguk vonják le ezt a következtetést. A viszonylag nagy példányszámban megjelent regény — 5500 — méltán tarthat számot a fiatal olvasók nagy érdeklődésére. Végül a négy könyv felelős szerkesztői címére egyetlen megjegyzés. Nem tört volna el a kezük, ha a „Slovenské vydavateľstvo krásnej literatúry“ alá vagy fölé magyarul is odaírták volna a kiadó nevét, mondjuk így: Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó. Pár évvel ezelőtt ez még természetes volt. Tolvaj Bertalan meg a rossz nő felismerés az író számára sehogyan sem bírhat gyakorlati, recept-jelentőséggel, de sajnos a kritika egyre gyakrabban él az ilyen s hasonló receptekkel, s jaj az írónak, ha nem hajlandó bevenni a porokat. S azt már nem én mondom, hanem Hubay Miklós kiáltotta ki a múltkor az Élet és Irodalomban indulatosan s kicsit talán elfogultan, hogy a magyar irodalomkritikában a kritériumoknak egyre inkább nyugati ízük van, s éppen ezért szinte elképzelhetetlen, hogy egy magyar írónak ma „irodalma“ legyen. De ha mégis van, mint ahogy van, erre az „írókról szóló irodalomra“ a belső aránytalanság jellemző. Magyarországon pl. a múlt évben egész sor mű nem kapt3 meg az öt illető méltatást. Köztük Fekete
