Irodalmi Szemle, 1964
1964/4 - FIGYELŐ - Tolvaj Bertalan: Négy ifjúsági könyv
riusra vallani, a neki szimpatikus Caál Imre, a tanyasiak legértelmesebbje, hagyja magát anyjától és meny asszony jelöl tjétől lehúzni a lánctalpas traktor nyergéből, mikor a régi iskola ledöntésére került sor. Molnár Katalin végzetesen és visszavonhatatlaul egyedül marad, maga pattan a traktor nyergébe, hogy lerombolja az immár szimbolikus jelentőségűvé nőtt régi iskolaépületet. Ennyi — röviden — az izgalmas, az olvasót mindvégig feszültségben tartó történet. Kár, hogy az utolsó jelenet végletekig felfokozott drámaiságában sok a hatásvadász elem. Az eszelős öreg tanítónő átkozódásaiban, a melléről a ruháját letépő anya könyörgése és fenyegetőzése annyi romantikus elemet tartalmaz, hogy ezáltal sokat veszít hitelességéből. Egyébként az egész műre jellemző a konfliktusok romantikus kiélezése, s leginkább ebből ered — kellő mértéket tartva — a mű szuggesztív beleéltető, átéreztetői hatása. Az olvasmányos meseszövés mellett a jellemábrázolás az egyik legerősebb oldala Galambos Lajosnak. Néhány keresetlen vonással rajzolja plasztikussá alakjait. A típusok egész sorát teremti meg. Az élet viszontagságaiba belefáradt öreg agronómus, Zsögön Béla, ■ a jobb sorsra érdemes Gaál Imre, a tanyai ember szép típusává kerekedő Mikri Ambrus felejthetetlen alakjai művének. Talán annyiban marasztalható el, hogy hősei cselekedetei nem mindig motiváltak kellőképpen lélektani szempontból. Gondolunk itt elsősorban Molnár Katalin két szerelmi kalandjára, Gaál Imre alig előkészített magatartására az utolsó jelenetben, a vén Mikri viselkedésére a tárgyaláson stb. (Molnár Katalin megnyerő, esendőségében is rokonszenves alakja a sokszor már ironikus éllel emlegetett pozitív hős újjáéledését jelenti a magyar prózairodalomban. Magános hősként vívja meg harcát a közönyös, fásult, a meg nem értő közösséggel szemben. Magára maradottsága azonban már a teljes elszigeteltséggel határos, mintha nem is az ő oldalán állna a társadalmi rend, ami semmilyen körülmények között sem lehet tipikus. Ez az ábrázolási botlás azonban nem csökkenheti Galambos Lajos kisregényének időszerűségét, leleplező problémaláttató voltát, őszinte segíteni äkaró szándékát. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963.) Szeberényi Zoltán négy ifjúsági könyv A gyermekirodalom ma nálunk hiánycikk. Ezért kapós. Nagy utána a kereslet. Eredeti hazai művekkel csak néhanapján találkozik az ember, az itteni magyar termés sem minőségileg, sem mennyiségileg nem fedezi a szükségletet. így behozatallal vagy fordítással segítünk a bajon. Még így is csak szűkösen futja. Ezen az állapoton javít most négy szerencsés gyermekkönyv: Zdenék Mahler; Isten és mozdony című útleírása, Karéi Čapek; Egy híján egy tucat mese, Mária Ďuričková; Pirosán érik a málna című, három elbeszélést tartalmazó kötete és Herma Svozilová-Johnová; A négylábú varázsló című kisregénye. Mahler könyve modern útleírás, Indiáról már elég sok könyv megjelent, ennyire sokszínű újkeletű írást azonban magyar nyelven aligha találhatunk. Napló és levél, újsághír és plakát, elbeszélés és leírás, monológ és párbeszéd, vers és próza, mese és valóság, történelem és földrajz, ABC-rend és szabálytalanság, kaland és szemlélődés, ámulat és borzadály, múlt és jelen váltja egymást a könyvben olyan művészi igénnyel, hogy nem csoda, ha az olvasó igazán belecsodálkozik a rejtelmeknek és ellentéteknek ebbe az évszázadok óta vonzó országába. A fiatal olvasónak van min ámuldoznia. India huszonötször nagyobb, mint Csehszlovákia. Sokarcűsága szinte páratlan a világon. Ott csak három évszak van, nem négy mint nálunk. Tizenötezer fajta növénnyel és a világ legnagyobb „állatkertjével“ rendelkezik. Kína után a világ második legnépesebb állama, de az átlagos életkor csupán huszonöt év. Négy- százmillió ember nyolcvanhárom százaléka írástudatlan. Az országnak közmondásos a gazdagsága, de közmondásos a nyomora is. Hogyan lehet az ilyen és hasonló puszta tényeket vonzóan, érdekesen, lenyűgözően tálalni az ifjúságnak? Hozok rá egy-két példát. Ábrázolni akarja például írónk az évekkel ezelőtti társadalmi állapotokat, az ezernyi kasztcsoportra, száznyi fejedelemségre, tíz meg tíz nyelvre és vallásra szakadt területet? Nehru egykori börtönolvasmányaihoz nyúl s a jaguárról szóló mesével illusztrálja:
