Irodalmi Szemle, 1964
1964/2 - FIGYELŐ - Fónod Zoltán: Nyelvünk tisztaságáért
és vállalniuk kell nekik is, meg azoknak is, akik hozzájuk közel állnak. A súlyos szívműtét előtt álló ötven esztendős Novikov nem akar a nála két évtizeddel fiatalabb Kszénia Ivanovna terhére lenni, de kiderül, hogy túlhajtja, eltúlozza aggályait: a korkülönbség nem választhatja el őket, nem bonthatja meg azt a harmóniát, amely éppen a válságos órák alatt válik világossá és minden kicsinyes szorongást elsöpör. A háborús sérült Terjohin itt a kórházban ismeri fel, hogy el kell válnia könnyelmű természetű feleségétől, Tamarától, de élete azért nem veszti el értelmét és célját: diákjai szeretete és ragaszkodása meghozzák a kárpótlást. A betegszoba harmadik sérültje, Goncsárov elveszti karját, de sikerül megőriznie felesége szerelmét. És ebben a vallomásra késztető környezetben a kicsinyes, nyárspolgári Prozorov kezd letenni önző szokásairól és emberebbé válik. Aljosin színművének nagy érdeme, hogy ezeket a felismeréseket, az életnek fordulatait lélektanilag jól indokolja; szólamok, frázisok nélkül, észrevétlenül lopja a néző tudatába, milyen jellemformálón hat a szovjet élet az emberre. (ev) nyelvünk tisztaságáért Sokszor hallottuk már s ezúton újra csak megerősíthetjük a megállapítást: tankönyveink színvonala világviszonylatban is kiváló. E megállapítás ellenére nem célunk, hogy most érdemben foglalkozzunk magyar tankönyveink színvonalával. Egy kérdés mellett — és ez a nyelvtisztaság — azonban nem mehetünk el szó nélkül. A szerzőket és az illusztrátorokat ugyanis megilleti az elismerés, azonban kevésbé szólhatunk egyértelmű megelégedéssel a fordítók munkájáról. Márpedig ez a kérdés talán sehol sem olyan lényeges, mint éppen az iskolában, a tankönyveik esetében. Mindenekelőtt szembeötlő a fordítások szol- gaisága, színtelensége, s a fogalmak pontatlan meghatározása. A nyolcadik osztályos földrajzkönyv 33. oldalán, az ismétlő kérdéseiknél például ezt olvassuk: (1) „írjátok le és becsüljétek meg a CSSZSZK (Csehszlovák Szocialista Köztársaság — szerk.) helyzetét Európában s a világ szocialista államai között. Milyen más szocialista állam fekszik még a belföldön ? A kérdés első része — kis okoskodással — mégcsak érthető. Valami olyat akar mondani: jellemezzétek, értékeljétek. De a „belföld“-del, egy „más szocialista állam“-mai összefüggésben — már zavarban vagyok. Belföld ugyanis — ha lehet hinni az értelmező szótárnak — „valamely országnak földrajzilag és politikailag határolt területe". Szóval: rejtvény, vagy ha tetszik rejtély... A helytelen fogalom-meghatározásra ugyancsak az említett könyv ad példát. „Hazánk a világ szocialista államrendszerének tagja“ — olvassuk az ötödik oldalon. A szocializmus és a kapitalizmus — társadalmi forma. S bár ez kétségtelenül az államrendszer meghatározója is, az adott esetben azonban a „Hazánk a szocialista világrend- szer tagja" — logikailag is pontosabb. Seregestül lehetne idézni a nyelvtanilag egyébként helyes, stilisztikailag azonban színtelen „lett“ és „volt“ előfordulásokat. „Károly uralkodása alatt Prága a legnagyobb középeurópai város lett“. (Helyesebben: várossá fejlődött.) „Lakosainak száma 30 ezer volt“ (... elérte a 30 ezret) — (Hetedikosztályos történelemkönyv 82. oldal). A fogalmak pontatlan jelölésére is említsünk néhány példát: a negyedikes számtankönyv például: „bedolgozott munkást" említ (46. oldal) betanított helyett; a földrajzkönyv lakásbért — lakbér helyett, sőt Csehszlovák Kommunista Pártról beszél — Csehszlovákia Kommunista Pártja helyett. A hatodik osztályos irodalmi nevelés Egri Viktor államdíjjal jutalmazott Közös út című drámáját pedig regénynek tudja. Nem kevésbé zavarják nyelvünk tisztaságát az idegenszerűségek. Közismert dolog, hogy a magyar nyelv kerüli az idegenszerűségeket. Ezért enyhén szólva is furcsa, hogy a földrajzi és történelmi elnevezéseknél a tankönyvek mellőzik az ainyanyelv használatát. Erősen hasonlít ez ahhoz a sóikat bírált s helytelen gyakorlathoz, mely — a fkörnyelvben — MNV predsedát mond HNB-elnök helyett, výkaz-t kimutatás helyett, stb. Az említett földrajz- könyvben Cseh erdő helyett Český les-1, Szlovák Érchegység helyett Slovenské ruho- dorie-1, Vág helyett Váh-ot, Garam helyett Hron-t stb. stb. emleget. Sőt a bratislavai G. Dimitrov Vegyiüzemet sincs bátorsága nevén nevezni (118. old.). így lesz aztán a hetedikes történelemkönyvben is a közismert Fehérhegyi csatából Bílá hora-i, vagy az 1867-es
