Irodalmi Szemle, 1964
1964/2 - KILÁTÓ - A világirodalom hírei
a világirodalom hírei Ernest Hemingway özvegye egy New York-i sajtóértekezleten közölte, hogy férjének irodalmi hagyatéka mintegy ötven font kéziratot tesz ki. A közeljövőben három-négy könyvet adnak ki a hátramaradt kéziratokból. Már az idén megjelenik „Változó ünnep“ címmel a huszas években Párizsban írt elbeszéléseinek és esszéinek gyűjteménye. A hagyatékban van továbbá egy regény, amelynek témája német tengeralattjárók utáni hajsza a Karib-tengeren. Hamarosan megjelennek az író afrikai útleírásai 1953—1954-ből, valamint egy elbeszélés- kötet, amely tárgyát a második világháborúból, az amerikai katonák franciaországi harcaiból meríti. Mint Hemingway özvegye közölte, eleget tesznek az író kívánságának és nem hozzák nyilvánosságra magánlevelezését, amelyet a Princeton egyetemen őriznek. Az egyetem tanára, C. Baker professzor írja meg Hemingway részletes életrajzát; művében felhasználhatja a levelezés anyagát is. Hemingway özvegye megcáfolta azokat a híreszteléseket, hogy állítólag férje kívánságára a kéziratok nagy részét elégette. A híreszteléseknek csupán az volt az alapja, hogy a hagyaték rendezése során viszonylag sok jelentéktelen feljegyzést, régi folyóiratot dobtak tűzbe. Újjászervezik a cannesi filmfesztivált; az idei seregszemle, amelyet április 29. és május 13. között rendeznek meg, már az új irányelvek szerint játszódik le. Korlátozzák a bemutatott filmek és a kiosztott díjak számát; a fesztiválra mindössze huszonkét országot hívnak meg, amelyek egy-egy egész estét betöltő és rövid filmet mutathatnak be. Ezenkívül minden országnak joga van arra, hogy az előkészítő bizottságnak tavalyi legjobb filmjének bemutatását javasolja. A bizottság dönt arról, hogy elfogadják-e a filmet; kedvező esetben a kiválasztott huszonkét ország filmjeivel együtt mutatják be a seregszemlén. A kiválasztott országok között van többek között Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és Jugoszlávia is. A korlátozások hivatottak visszaszerezni a cannesi fesztivál egykori vezetőszerepét a mostanában megrendezett filmfesztiválok tömkelegében. Sikerült megmenteni az avignoni francia színházi fesztivált is. Az európai hírű seregszemle komoly válságba került, , elsősorban a Jean Vilar egykori színházában, a Theatre National Populaire-ben bekövetkezett változások miatt. A fesztivál legnagyobb vonzóerejét éppen ennek a színháznak Vilar rendezte előadásai jelentették. A színházi seregszemle rendezői most megállapodtak Vi- larral és utódjával, Georges Wilsonnal, hogy a TMP előadásain mindketten — Vilar és Wilson is — részt vesznek. Az avignoni fesztivált július második felében és augusztus elején rendezik, 4500 francia és külföldi látogatóra számítanak. Ide tartozik még egy hír: a francia kormány csökkentette a francia színházak állami támogatását. Bár a színházakban felemelték a helyárakat, ez a nagyon is vitatható takarékossági intézkedés komoly válságot okoz a francia színművészetben. Heinrich Böllt egy nyugat-berlini katolikus egyházi folyóiratban élesen támadta az ottani püspökség sajtóreferense. Kifogásolta Böll legújabb könyvét, amely „Egy bohóc nézetei“ (Ansichten eines Clowns) címmel jelent meg. Az egyházi körök szemlátomást érintve érzik magukat Böll csöppet sem kíméletes megállapításaitól, s a püspöki sajtóreferens kereken kijelenti, hogy Böll „a cinizmus szellemének" adózik és „méltatlan a katolikus író címére“. Heinrich Böll válaszában így ír: „Mindig elutasítottam a — katolikus író — címét, amelyet meg akarnak tagadni tőlem. Nem vitattam az kilátó Nemrég érkeztek az első hírek egy másik, a közelmúltban elhúnyt nagy író, a francia Jean Cocteau irodalmi hagyatékáról. Cocteau részletes naplót vezetett az utóbbi tizenkét esztendőről, naplóját hamarosan nyilvánosságra hozzák. Eugene Ionesco, az „Orrszarvú“ szerzője új színművén dolgozik, amelynek címe „A katasztrófa“. Drámájában Defoe „Londoni pestisét“ és Albert Camus „Pestisét“ dolgozza fel.
