Irodalmi Szemle, 1963
1963/6 - Duba Gyula: Ma már nem, de azért itt ott. . .
Duba Gyula ma már nem, de azért néha itt-ott... Értekezés Blöff Zebegény elvtárs le(nem)váltásának kérdéséről, különös tekintettel korunk tükrére, az oknyomoző történelem és a tiszta logika szempontjaira és a normálisan fejlett ember (homo sapiens) agykérge működésének törvényszerűségeire. Mélyen tisztelt társadalom-közösség! Szögezzük le mindenekelőtt, hogy a filozófia nagy dolog! S a tiszta logika, az emberi gondolkodás törvényszerűségeinek rögzítője még nagyobb dolog. De ha lehetséges, a normálisan fejlett ember agykérge még ettől is nagyobb dolog, miután nyugodtan elfogadhatjuk a tiszta logika szülőanyjául, tehát mintegy ősokául, ami azt jelenti, hogy először volt az agykéreg és csak utána jött a logika. És most, mindezek ismeretében megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb dolog mégis csak Blöff Zebegény elvtárs (akit nem lehet leváltani) személye és közéleti szereplése. Ezen állításunk természetesen bizonyításra szorul. íme: a filozófia tételeit kétségbevonni, cáfolni, esetleg megdönteni is lehet. A tiszta logika törvényszerűségei figyelmen kívül hagyhatók, mellőzhetők. Az emberi agykéreg mechanizmusának működése befolyásolható és pontosságában zavarok okozhatok. Ellenben: Blöff Zebegény elvtárs létezését nem lehet kétségbevonni és cáfolni, személyét lehetetlen figyelmen kívül hagyni, tevékenységében képtelenség megzavarni vagy megakadályozni. Eo ipso, Blöff Zebegény elvtárs filozófián, tiszta logikán és nagyagykérgen felül álló lény, akit az őstermészet szilárd részeként kell elfogadnunk és látszólag lehetetlen az átalunk befolyásolható világjelenségek közé sorolnunk. A természeti erők egyike ő, s ahogy fogcsikorgatva, de szívósan vívjuk évezredes harcunkat a természettel, ugyanúgy sikerül Blöff Zebegény elvtárssal is megvívnunk. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy amikor már magunk irányítjuk a Földön az időjárást, az atommag hasadás energiája engedelmes szolgánkká válik, a Vénuszra járunk szilveszterezni és úgy beszélünk a rákról, mint őseink a fejfájásról (magyarul migrén), talán ha minden jól megy, Blöff Zebegény elvtársat is sikerül tisztségéből leváltanunk. A probléma tárgyalásával kapcsolatban felmerülnek a következő részkérdések: 1. Miért kell leváltani Blöff Zebegény elvtársat? 2. Kicsoda és micsoda Blöff Zebegény elvtárs ? 3. Hogyan kellene leváltani Blöff Zebegény elvtársat ? További elmélkedésünk során részletesen foglalkozunk az egyes kérdésekkel. Ad 1. Próbáljuk meg az első kérdést nyelvi szempontból megközelíteni! Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy egyes korok speciális kifejezéseket, szófűzéseket és végső fokon fogalmakat hoznak létre, amelyek mintegy tömörítik és megtestesítik a kor jellegét. Néhány példával is szolgálhatunk a közelmúlt hasonló jellegzetes fogalmaiból: ...politikailag fejlett... középparaszt származású... osztályellenség... vallási kérdésekben kiegyensúlyozott stb. A sort lehetne folytatni, de példaképpen ennyi is elég. Néhány ilyen fogalom tökéletesen újra életrehívja és meglengeti körülöttünk az elmúlt évtized levegőjét. S joggal állíthatjuk, hogy e fogalmak egytől egyig bevonultak társadalmunk szemléletébe, mint a huszadik század ötvenes éveinek emlékei. Napjainkat kifejlődések, átszervezések és alakulások jegyében éljük. Korunk átmeneti kor (lásd átmeneti lakóhely, átmeneti kabát, átmeneti szerető), s ez azt jelenti, hogy nem élünk már a régi módon, nem is akarunk úgy élni és tudjuk, hogy rövidesen e jelenlegi helyzet zökkenői nélkül kívánunk élni. A mielőbbi változást célzó igényeinket egyetlen kifejezésben tömörítettük, amely így hangzik: ma már... Ez a frappáns
