Irodalmi Szemle, 1963
1963/5 - FIGYELŐ - Botka Ferenc: A kassai proletkult irodalmi tevékenysége
A forradalmi munkásmozgalomban való közvetlen részvétel, tehát döntő befolyással volt a pályája kezdetén álló Hidas Antal alkotó- munkásságára. Lírájának itt, Kassán alakul ki az a hangvétele és formája, amely öt a két világhábarú közti magyar munkásköltészet egyik számottevő alakjává teszi. A gyermekdalok és a választási nóták indítása nyomán a népdalokhoz hasonló, közérthető és énekelhető költeményeket ír, amelyek — megzenésítve — széles körökben hatnak és gyönyörködtetnek a munkásság kulturális mozgalmában. Ki ne hallotta volna „A munkásnak minden nap új szenvedés“ és „A harcban nem szabad megállni" kezdetű dalokat ? Mindkettőt Hidas itt, Kassán írta a huszas évek elején,29 s az elsőnek a zenéjét is ő maga szerezte: a második megzenésítője szintén ismert személy: Schönherz Zoltán, akinek pályája ugyancsak innen, Kassáról indult. Még mint gimnazista került kapcsolatba az ifjúmunkás mozgalommal, s a proletkult zenekarának aktív tagjává vált. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a magyar munkásköltészetben volt ugyan hagyománya az ilyen típusú munkának — gondoljunk Bodrogi Zsigmond hasonló jellegű megzenésített verseire, — Hidas költeményei azonban továbbfejlesztették mondanivalójukban, kiteljesítették, „bolsevizálták“ ezeket a törekvéseket. A két idézett dalt s egy-egy gyermekverset, illetve választási nótát a költő később felvette Az ellenforradalom földjén című 1925-ben, Bécsben megjelent verseskötetébe; abban, mintegy betétként, könnyed, rímes változatokként szerepelnek a fehérterror szenvedéseit megelevenítő szabadversek egymással lazán összefüggő áradásában. A „Már minálunk pajtás. .„Tiltani akarják a proligyereknek ...“, „Földbirtokos azt üzente ..„Kommunistát válasszatok..és „Jaj, de sokat, jaj de sokat. . ,“50 kezdetű költemények szerzőségére — a költő közlése nyomán — most hívjuk fel első Ízben irodalmi közvéleményünk figyelmét. Körképünk nem lenne teljes, ha Hidas Antal költészete mellett nem szólnánk néhány szót Mácza János verseiről is. Mácza költeményeiből — kicsiny számuk ellenére — jól kivehető körvonalakban bontakozik ki előttünk egy másfajta, helyesebben más irányba tartó költői magatartás. Mácza szintén magyar avantgárdából, a Ma köréből indult, s 1919 előtt meglehetősen zilált, az érthetetlenség határait súroló expresszionista verseket írt. A forradalmi mozgalommal való találkozása azonban nála is a kifejezési eszközök lehigga- dását, kitisztulását eredményezte. E folyama29 A két vers névtelenül Jelent meg a Munkás-ban, az első Magyar munkások indulója 1S23 címen (1923. szept. 26. sz.), utóbbi cím nélkül (M. 1926. júl. 31. sz.). 30 L. M. 1923. aug. 31. sz. Szövegét hely hiányában sajnos nem tudjuk idézni. tót kitűnően érzékelteti pl. a magyar és szovjet proletárforradalmak demonstratív rokonságvállalását kifejező: Októberi Ember c. szabadverse.31 (A költemény alcíme: Márciusi köszöntés): „A vérbe, sárba ájult tömegek ébredését idézzük, az első fehér lobogó lobogását a halállal fertőzött lövészárkok felett. És idézzük az első vörös lobogó lobogását. Októbert és márciust. Ezerkilencszáztizenhét októberét. A haláltugató gránátok után az életet üdvözlő gránátok lobbanását a Néva fölött; a megbomlott sorsokat az olasz hegyeken s a célbafutó torpedókat a tenger fenekén. Októberi Ember! Téged kiáltunk! Téged éltetünk! Téged: Holnap Embere, minden tegnap ellen! Téged: öröm Embere, minden szenvedések ellen! Téged: idők lobogója, amint kibontod égő színed és belelobbansz a Minden ájultságába. Téged: örök Ember!" Egyszerű képek, közérthető stílus jellemzi a költeményt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy. Mácza költészete a Hidaséhoz hasonló utat tett volna meg. Mácza nem írt gyermekverseket és választási nótákat, líráját nem állította a mozgalom közvetlen szolgálatába. Egy későbbi verse (Moszkva regény)'5'2 arról tanúskodik, hogy megmaradt egy lazább, szag- gatottabb, az expressionizmushoz a továbbiakban is közelálló előadásmód mellett, amely elvontabb, intellektuális síkon tett hitet a forradalom gondolata mellett. Művészi magatartása a szocialista költészet egy másfajta, a politikai munkás és a művészetet áttételesebben összekötő törekvését példázza. Agitációs mesék Mácza azonban nem elsősorban költészete, hanem prózája révén vált a kassai proletkult- tal kapcsolatos irodalmi műhely nevezetes alakjává. Prózai munkái közül mindenekelőtt ún. agitációs mesékről kell beszélnünk. Igen tetszetős lenne a meséket Hidas verseihez hasonlóan a kassai gyermekmozgalommal hozni kapcsolatba. Nem kétséges, hogy ez a fajta kulturális munka is hatással volt Mácza meséinek létrejöttére. Ugyanakkor azonban nagyon sok momentum amellett szól, hogy e műveket szélesebben, több összefüggés megkeresésével és kimutatásával kell megvizsgálnunk és értékelnünk. Mielőtt ezt megtennénk, legyen szabad e mesék jellegének és tematikájának bemutatásaképpen egy konkrét művet, a Mese a Jó Em31 Októberi Ember. (Márciusi köszöntés.) KM 1S2Ö. márc. 10. sz. 32 Feltámadt város (Részlet Moszkva regényéből. IX. fejezet.) M 1924. szept. 28. sz.
