Irodalmi Szemle, 1963
1963/5 - FIGYELŐ - Botka Ferenc: A kassai proletkult irodalmi tevékenysége
A következő hetekben a gyerekcsoportok létszáma hatszáz-hétszáz fölé emelkedik. Már követők is akadnak: Eperjesen, Korompán, Lu- ciabányán és. másutt is alakulnak hasonló csoportok és foglalkozások. S a fiatalok „repertoárja“ új dallal gyarapodik: „Éhes, rongyos, de még se féltsed A proletár, kommunista gyereket, Ahány nemzet van a földön Ők mindenütt, de mindenütt teremnek, A világot bejárod, Százezer testvérem találod, Éhes, rongyos, de még se féltsed A proletár, kommunista gyereket!“22 Hidas gyermekversei azonban a szabad, önfeledt játék, az összetartozás és a nemzetköziség élményén túl hamarosan más motívumokkal is gyarapodnak. A klerikális reakció hajszát indít a gyerekcsoportok ellen. A papok kiprédikálják őket. s rövidesen a rendőrség is kellemetlenkedik. Korompán például azzal az ürüggyel, hogy a gyerekek kivonultatása kimeríti a tüntetés fogalmát, betiltják a kirándulásokat. Ezeknek az eseményeknek visszhangját találjuk a következő versben: „Tiltani akarják a proligyereknek: — Mesedélutánra többé nem mehetnek, Akarhatják, megtilthatják a gazdagok nékünk, Többen vagyunk náluk, nem bírnak el vélünk; Játszani akarunk minden testvérünkkel, Legszebb napunk többé nem vehetik ők el, Szoba helyett zöld ligetet, életet akarunk, Százszor, ha szétvernek, újra találkozunkP Hidas gyermekverseiben a forradalmi gondolat elvont témái a kulturális munka mindennapi gyakorlatának a hatására konkrét, közérthető motívumoknak adják át helyüket. A társadalmi valósággal közvetlen kapcsolatba kerülő költészet egyszerű, a hallgatóságra azonnal hatni tudó verseket követel, s Hidas nem tér ki e feladat teljesítése elöl. Nem tartja önmagához „méltatlannak“ az ilyen — valljuk be — nem nagy költői erőfeszítést megkövetelő munkát, amelynek azonban közvetlen, gyakorlati haszna van a mozgalomban. Ez az újfajta forradalmi költészet vállalja a politikai munka direkt támogatását, s e munka különféle lehetőségeihez alkalmazkodva fokozatosan bővül tematikájában és költői lehetőségeiben is. így pl. 1923 nyarán a párt választási harcokra készül. Hidas költeményei újra a mozgalom segítségére sietnek: „Földbirtokos azt üzente, Gazdapártba lépjetek be, Vagy legalább kér. szoc. pártba, Ez az aranyparaszt vára. Hálából Ígérget sok jót, De mi földet akarunk! 22 L. Állandóan nagyobbodik a gyermekcsoport kirándulása. KM 1S21. júl. 19. sz. A verset a „Nincsen párja, hogy is volna párja“ kezdetű dal dallamára énekelték. Már eddig is azt hazudtak, Hogy a földeket elosztják. Osztották, de jó forintért, Par ászt gyilkos kamatokért. Eszünk megjött, már nem várunk, Mert mi földet akarunk!“23 Másutt: „Kommunistát válasszatok, Megvédi az igazatok, Testvér lesz a gyárnak s földnek népe, Megszűnik a paraszt szenvedése. Leszek olyan legény, mint te, Vágok olyan rendet, mint te, Ha a vörös zászlót büszkén hozzák És a földet mind kiosztják."25 Nem e versek „költői értéke“ miatt idézünk hosszabban belőlük (többségük magán viseli a „határidős munkák“ ismert elsietettségét), hanem, hogy rajtuk keresztül érzékeltessük egy rendkívül tiszteletre méltó szerény költői magatartás kialakulását. E névtelenül megjelent „választási nóták“ bevezetője pl. azt állítja, hogy a Munkás szerkesztőségét ismeretlen munkások keresték fel, s ők tették le a szerkesztő asztalára a kéziratokat. A költő szándékosan lemond a szerzőségről, az egyéni hangról; a népdalokat utánozza, nemcsak abban, hogy ismert dallamokra írja a szövegeit hanem e szövegek hangvételében, hasonlat és képanyagában is. E törekvés nem érdektelen illusztrációjaként hadd álljanak itt a következő sorok: „Sűrű csillagos az ég, Földnélküli fáj-e még, Hogy a kalász másnak zöld, Hogy másnak terem a föld, Földnélküli fáj-e még? Lesz még szőlő, lágy kenyér, Lesz vasastalpú szekér, Földnélküli minden lesz, Földnélküli minden lesz, Ha a világ vörös lesz.“26 E verset a környék néprajzi gyűjtői évtizedekkel . később népdalként tették közzé,27 s csak utóbb derült ki szerzőjük kiléte.28 23 Gyermekdélutánok fejlődése. KM 1921. aug. 9. sz. A költeményt Bodrogi Zsigmond: „Színaranyból van a béke trombitája“ c. antimilitarista versének dallamára énekelték. 24 választási nóták. M 1923. aug. 31. sz. A „Föld- birtokos azt üzente“ kezdetűt a „Kossuth Lajos azt üzente“ c. dal dallamára énekelték. 25 A verset Hidas Antal közlése nyomán idézzük. A „Jaj, de bánom, hogy pap lettem, hogy vőlegény nem lehettem“ c. népdal dallamára énekelték. 26 L. 24. jegyz. Tulajdonképpen a hasonló kezdésű népdal parafrázisa. 27 L. Magyar népdalok. 3. kötet, Budapest 1955. 28 Hidas választási dalai egyébként valóságos „iskolát“ csináltak. Akkor is, és a következő években is számtalan követője akadt.
