Irodalmi Szemle, 1963

1963/4 - HAGYOMÁNY - Bottka Ferenc: A kassai proletkult irodalmi tevékenysége

Nem kétséges, a Fehérterror tipikusan a kor, pontosabban: a nemzetközi proletár színjátszás korabeli műfajának a terméke. Hasonló szovjet kísérletekről a Munkás és a Nőmunkás is hírt ad. A szovjet színpadokon is a régi rend képviselőit vagy e rend áldozatait állították bíróság elé, s e „bíróság“ a nézőközönséggel együtt ítél vagy vagy felmentett.11

Hidas Antal visszaemlékezései szerint a darab megírásához hasonlóan a kassai előadás is kollektív volt. Az ítélet meghozatalába a közönséget is bevonták. A körülbelül harminc szereplőt megmozgató előadásnak megrázó sikere volt, aminek legjobb bizonyítéka, hogy 1922 tavaszán négyszer is meg kellett ismételni.12

A kassai proletkull íróinak és színjátszó csoportjának legnagyobb szabású megmozdulása azonban nem a Fehérterror, hanem az 1922 május elsején, szabadtéren megrendezésre kerülő tömegjáték volt. Az előbbi előadáshoz hasonlóan ez is közös alkotás. A szöveget Má- cza János és Hidas Antal vezetése alatt álló kollektíva írta. Az indítékot Hidas Antalnak Bach nagyszabású Máté passiója adta. 1919 decemberében még Budapesten tartózkodott. A fehérterror már országszerte megkezdte az akasztásokat. A zeneakadémián Lichtenberg karmester vezetésével gyermek-, férfi- és női kórusok panaszolták a passiójáték misztériumát. Hidas Antalban ekkor fogamzik meg egy nagy oratórium gondolata, amelyben nem egy ember, hanem az egész munkásosztály szenvedéseinek adnak majd kifejezést a különféle szólók és kórusok. A terv Kassán válik tetté, amikor 1922 tavaszán Mácza Jánossal együtt hozzákezdenek a május elsejei ünnepségek előkészítéséhez. Mácza ekkor már értesült, sőt cikket is írt a Moszkvában és Leningrádban megrendezett szovjet tömegjátékokról, amelyek elsősorban Kerzsencev rendező nevéhez fűződtek.13 E tömegjátékok a forradalom egyes eseményeit, a munkásság felszabadító harcának nagy, nemzetközi távlatú jeleneteit „vitték színre“. Kerzsencev legnagyobb, százezres tömegeket megmozgató vállalkozása 1921 őszén, a forradalom négyéves évfordulóján megrendezésére kerülő A Téli palota megvétele c. játék volt, amely az események eredeti színhelyén

11. E kísérletekről a Forradalmi színpadok Oroszországban c. cikkben olvashatunk először: ,.Egyik kedvelt formája az agitőciónak a színpadon megtartott forradalmi törvényszéki tárgyalás, amelyen a forradalom vagy ellenforradalom valamelyik nevesebb alakját állítják bíróság elé és hatalmas erejű vád és védőbeszédek után, kimondják rá az ítéletet.“ (KM 1921. jún.

10. sz. - A névtelenül megjelent cikket Mácza János írta.) — Megemlítjük még:

11. A prostituált Sabarevka a törvényszék előtt c. cikket is (Nőmunkás 1924. nov. 3. sz.), amely egy ilyen tárgyalás részletes leírását adja.

12. A Munkás egykorú számainak tanúsága szerint a Fehérterror négy egymást követő vasárnap került bemutatásra: 1922. február 12-én, 19-én, 26-án és március 12-én.

13. Ilyen tömegjáték például A három internacionálé története c. pantomim előadása Leírását 1. a már idézett Forradalmi Színpadok Oroszországban c. cikkben. (KM 1921. jún. 10. sz.).

ismételte meg 1917 november hetedikének grandiózus harcait.14

E két irányból jövő ösztönzés nyomán Hidas és Mácza hozzáláttak a kassai tömegjátékok előkészítéséhez. A tömegjáték céljául a mun- kás-sajtó propagandáját tűzték ki, s a közös munka eredményeként hamarosan megszületett a játék konkrét formája és tartalma is. A korabeli sajtó közleményeit és a kortársak visszaemlékezéseit felhasználva a következőképp írhatjuk le, a görög színjátszás példája nyomán a szabadban: a Csermely-úti sportpályán, lefolyt és kb. 300 személyt megmozgató tömegjáték részleteit.15

A játéktér közepén hatalmas két, kb. 5 méter magas „újságot“: egy polgári- és egy munkás újságot állítanak fel. A két újságot öt kórus: két férfi-, egy női-, egy gyermek- és egy ifjúmunkás kórus fogja körbe. Egy résztvevő közbeszólására, amely egy közkeletű vádat vet fel: „A betű öl“ — a kórusok valla- tóra veszik a sajtót, s a játék folyamán kiderítik, hogy mi igaz ebből a megállapításból. Megelevenedik a két újság tartalma: vezércikk, hírrovat, a kulturális és sportközlemények s izgalmas jelenetekben bizonyítják be a polgári sajtó hazugságait és a munkás sajtó igazságát. A játék végén kiderül: nem a „betű öl“, hanem csak az a betű, amelyik hazug, amelyik a nép elbutítását és kisemmizését tűzi ki céljául. A következtetések levonása után ítél a tömeg: a polgári sajtót jelképező „újságot" lángokba borítja, a munkássajtót a leszálló szürkületben

— többszáz wattos égők fényébe vonja.

A Fehérterrorhoz hasonlóan sajnos e tömegjáték szövege sem jelent meg a Munkásban. Az ünnepélyen elhangzott versekből mindössze egy kisebb „töredék“ maradt ránk, amely szatirikus módon karikírozza a polgári sajtó ún. „hazafias“ költészetének hazug, bombasztikus sovinizmusát:

„Tudjátolc-e mi a haza,

Ugye nem tudjátok?

Küldje Isten őfelsége Büntetését rátok.

Az én szeretőmnek Vérpiros a szája,

És én olyan boldog vagyok Ha a számat rágja.

Este aztán a holdfénynél Kifekszünk a parkba,

Virágozzék, gyarapodjék Ez a magyar fajta.“16

Az előadáson e hamisan pattogó, „magyaros“ ritmusú sorok ellenpontjaként dörgött fel Majakovszkij internacionalizmust és a proletariátus feltartózhatatlan győzelmét hir14. A tömegjáték részletes leírását 1. A Forradalom színjátéka. KM 1921. okt. 2. sz.

15. A tömeg játék részletes leírását 1. A május elsejei tömegünnep c. közleményben (M. 1922. ápr. 5. sz.), valamint a május elsejei eseményekről beszámoló riportban (M 1922, máj. 3. sz.).

16. A verset Hidas Antal visszaemlékezése nyomán közöljük.