Irodalmi Szemle, 1963
1963/3 - DISPUTA - A szlovákiai irodalom harcban az igazságért
A szlovákiai írók 1963. április 22-én Bratislavában tartottak konferenciát a csehszlovákiai írók Ul. kongresszusa előkészítésének keretében. A konferenciát Vladimír Mináč nyitotta meg. A konferencián részt vett a SZLKP KB kiildötttsége, élén a SZLKP Elnökségének tagjával és a KB titkárával, Vasil Bil'ak elvtárssal. A küldöttség tagjaként megjelent továbbá az SZNT iskolaügyi megbízottja Dr. Matej Lúčan elvtárs és a SZLKP KB III. ügyosztályának vezetője doc. Ján Uher. A Csehszlovákiai írók Szövetsége KB-t Jozef Sekera, Jirí Hájek és Ivan Kríž képviselték. A konferencián résztvettek a szlovákiai művészszövet ségek képviselői is. > A Szlovákiai írók Szövetségének tevékenységéről a II. írókongresszus óta eltelt időszakban a szövetség első titkára Andrej Plávka tartott beszámolót. Az eleven és gondolatébresztő vitában 15 író vett részt. A SZLKP KB küldöttségének nevében a SZLKP KB titkára Vasil Bil'ak üdvözölte a konferenciát. A vita megkezdése előtt Dominik Tatarka üdvözölte Ladislav Novomeský költőt a szlovákiai írók körében. A konferencia jóváhagyta a CSKP és a SZLKP KB-hoz címzett levelet s egy egész sor- konkrét határozatot hozott. A Szlovákiai írók Szövetsége új választmányának megválasztása után Dr.. Karol P.osenbaum értékelte a vitát és vázolta a kővetkező időszak feladatait. A szlovákiai irodalom harcban az igazságért Andrej Plávka a Szlovákiai írók Szövetsége első titkára kimerítő beszámolóban ismertette az írószövetség II. kongresszusa óta eltelt időszak eredményeit és hibáit és vázolta az elkövetkező időszak feladatait. Foglalkozott többek közt a magyar és az ukrán nemzetiségi irodalommal is. Az írószövetség II. kongresszusa utáni időszakot mérlegelve megállapította, hogy ez időszak problémái megoldásának szempontjából a CSKP KB az írókhoz intézett levelének volt a legnagyobb jelentősége. E levélben leszögezett elveket sajnos az írószövetség részint objektív, részint szubjektív okokból kifolyólag nem tudta teljes mértékben megvalósítani, s nem tudott megküzdeni és szembeszegülni némely adminisztartív intézkedéssel az irodalmi életben, ami a dogmatikus gondolkodás megnyilvánulása volt. Többek közt a következőket mondta: „Ha ma, immár megfelelő távlatból tekintünk vissza a csehszlovákiai írók II. kongresz- szusára, mint komoly kísérletre, hogy felvegyük a harcot a dogmatikus gondolkodás és sematizmus ellen az irodalomban és a személyi kultusz ellen, be kell vallanunk, hogy e komoly kísérletet szubjektivista és negati- vista megnyilvánulások zavarták meg, hogy a problémák lenini értelmezésére irányuló törekvéseket liberalista megnyilvánulások, a pártos magatartás feladása és konjunkturalizmus ködösítette el. Ennek következtében olyan helyzet állt elő, amely sok félreértésre adott okot, megnehezítette a személyi kultusz elleni harcot, a helyes határozatok és szándékok érvényesítését a gyakorlatban. Ebben az időszakban és utána is adminisztratív beleavat- kozásokra került sor irodalmi életünkben, a dogmatizmus elleni harc komplikálódott, mert nem került sor megfelelő differenciációra a személyi kultusz elleni következetes és szükségszerű harcban a pártos irodalom magas eszmei színvonala érdekében, sőt ellenkezőleg, gyakran minden eszmeiséget nélkülöző egység jött létre, mely az irodalmi élet kérdéseinek megoldásánál tapasztalt helytelen hozzáállásra kiváltott reakció volt. Ha küzdünk is a személyi kultusz ellen,, el kell utasítani a negativista nézeteket, amelyek az elmúlt időszak irodalmát mechanikudisputa
